"Másokban is észrevenni az Isten munkáját"

Mélységből a magasba. Bizonyságtétel az elmúlt időkről. Gulácsy Lajos önéletírása.

Az elmúlt évtizedben Kárpátalján is több önéletírás, lágernapló, visszaemlékezés látott napvilágot. Ezek az önéletírások szubjektivitásuk ellenére dokumentumok, és épp szubjektivitásuk okán többek a dokumentumnál. A lágertörténeteket, gulág-emlékeket olvasva könnyen felfedezhetjük, hogy a hit adott erőt a megpróbáltatások elviseléséhez, a túléléshez, a láger utáni emberhez méltó, lelki torzulásoktól, bosszúvágytól mentes élethez. Ezért is különösen jelentős Gulácsy Lajos önéletírása: igazolva látjuk észrevételünk helyességét, mivel a kötet vezérfonala az Istenbe vetett feltétlen bizalom, a hit abban, hogy Istennek célja van életünkkel, s minden megpróbáltatás értünk történik.

"...egy olyan ember élettörténetével, gondolataival és hálaadásával találjuk magunkat szembe, aki hitelessé tudott válni, és annak maradni, mert sorsát, szenvedéseit, döntéseit Istenre bízta teljes egészében" - írja a kötet ajánlásában Szilágyi Lajos, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka.

A szerző a könyvet három fő részre bontja: a II. világháború előtti időszakra, a lágeréletre, s a Szovjetunió felbomlása utáni évekre. Az első részben a gyermekkor képei villannak fel, az életre felkészítő tiszaháti falucska és a szülői ház, valamint az ifjút érő szellemi hatások. A II. rész a letartóztatással veszi kezdetét, s az ungvári börtönön, a lembergi elosztó lágeren át elvezet a kazahsztáni dzsezkazgáni lágerig, ahol a szerző megtapasztalja a rabsors minden kínját, az emberi megaláztatást, az éhezést, a börtönlázadást és a magánzárkát. Mindennél nagyobb tapasztalat azonban az egymásra utaltság megértése és megélése, az ökumenia elmélyülése, hisz a 14 000 fogoly között különböző nemzetiségű, vallású, képzettségű ember raboskodott. Gulácsy Lajos összegzően így ír erről: "... Isten számos dologra megtanított, főleg türelmesnek lenni egymás iránt, és másokban is észrevenni az Isten munkáját."

A III. rész 1956 májusával veszi kezdetét, amikor hazafelé tart a vonaton, s a véletlen folytán egy nyomozótiszt a szomszédja. A kilenc napig tartó út során volt idő beszélgetni, s a tiszt érdeklődésére, mi a véleménye a Szovjetunióról, a kommunizmusról, a frissen szabadult őszintén válaszolt: "Isten bűneszköze, mint volt Nabukodonozor a zsidó nép számára. De mikor lejárt az Istentől elrendelt idő, a babiloni birodalom megsemmisült." A könyv ezt követő részében a birodalom, s az egyik vezéreszme, az ateizmus összeomlásáról, egyháztörténeti eseményekről, az egyház és a mély gyökerekkel rendelkező kárpátaljai református oktatás újjáéledéséről olvashatunk. A kötetet fényképmelléklet zárja.

Gulácsy Lajos értékes és olvasmányos önéletírása hiteles kordokumentum. Azok figyelmébe ajánljuk elsősorban, akik érdeklődnek a félmúlt és közelmúlt eseményei, az 1945 utáni sorsfordító évek történései iránt.

pm.