Semmibe veszik a környezetvédelmet

Dioxinnal mérgezték a magyar községek lakosságát?

2005. március 4., 09:00 , 216. szám

Manapság jelentős jövedelemre lehet szert tenni a radioaktív, szerves és kémiai hulladék becsempészésével Ukrajnába. Nyugat-Európa mindenáron meg kíván szabadulni az ilyen veszélyes hulladéktól, s minden pénzt megér neki, hogy "exportálja" azt. Egy ilyen esetről - az ELTEX világcég szennyező hulladékának Kárpátaljára történő szállításáról - szól a Tribuna megyei lap február 26-ai számában a 14. oldalon leközölt "Îňđóţâŕ÷ł ŕáî ˙ę îęđĺěł ďđĺäńňŕâíčęč "ńó÷ŕńíîż ĺń-äčęóâŕňîż îďîçčöłż" çŕđîáë˙ëč ńâîż ęŕďčňŕëč" című cikk.

A világ számos országában képviselettel rendelkező ELTEX transznacionális vállalat műanyagokat, polimereket, fából készülő dekoratív elemeket gyárt. A gyártás során szennyező hulladék keletkezik, amelyet a szigorú európai szabványok szerint valahogyan meg kell semmisíteni. A hulladék elégetése vagy feldolgozása azonban hatalmas pénzekbe kerül, ezért aztán a cég kiszemelte magának Ukrajnát amolyan olcsó hulladéklerakatnak. Ezt kihasználva Beregszászban létrejött az Ozon vállalkozás, mely az ilyen jellegű szennyezett hulladék megsemmisítésére "szakosodott". Az így elégetett, megsemmisített hulladékot egyébként egyetlen civilizált ország sem engedné be saját területére.

A Tribuna szombati lapszámában közölt cikk szerzője megemlíti, hogy a szóbeszéd szerint a vállalkozás valódi gazdája az SZDPU(o)-ból az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába átmenekített Gajdos István parlamenti képviselő.

A cikkben foglaltak szerint a 2002 és 2004 között az ELTEX debreceni székhelyű magyarországi leányvállalata több száz vagonnyi veszélyes hulladékot szállított Ukrajnába, műtrágyát, illetve szigetelőanyagokat tüntetve fel a vagonok tartalmaként. A szállítmányok valójában csak abban az esetben jöhettek volna be Ukrajnába, ha az országban van megfelelő feldolgozóüzem, az exportáló ország pedig nem rendelkezik ilyen vállalattal.

Az ökológiai ellenőrző szolgálat a határon végzett ellenőrzések során megállapította, hogy szenynyező anyag behozataláról van szó, ám ez nem okozott fejfájást sem az ELTEX, sem az Ozon vezetőinek, a vagonok akadály nélkül bejutottak Ukrajnába. A Tribuna cikkírójának véleménye szerint ez a Megyei Állami Ökológiai és Természeti Források Főosztályának vezetői, Miron Cjubik és Ivan Negrja utasításai nyomán történhetett meg.

Íme a Tribuna által említett néhány példa az egészségre ártalmas hulladékoknak az országba történő behozatalát illetően: 2003. február 28-án egy vagonban, melynek száma 31555331 075-8 és a 227-es számú iktatókönyvben szerepel, 37 tonna olyan hulladékot hoztak be az országba, amelynek behozatala tilos. Egy hónap múlva ismét 37 tonnányi szintetikus kaucsukot, gumireszeléket és egyéb mérgező anyagot szállítottak az országba, holott a 31555 958020-6 számú vagon kísérődokumentációjában műtrágyaszállítmány szerepelt, melynek vámkódja 2530. Ezek kódjai a Bázeli Konvenció sárga listájának megfelelően a következők: A3050, šY13, OECP AC090. 2004. április 18-án három vagonnyi, szennyező kémiai anyagokkal kevert fűrészport hoztak be Ukrajnába a beregszászi Ozon vállalkozás címére, a szállítmány az építőiparban használatos tömítő anyagként volt feltüntetve. Ugyancsak behoztak az országba a vegyiparban használatos szerves vegyületet, formaldehidet, más néven metanalt nagy koncentrációban tartalmazó faanyagokat, faburkolatokat. Ezeket a nagydobronyi Tisza Kft. és az idézett cikk szerint a kaszonyi, valójában a zápszonyi SZTMKB Kft. téglagyáraiban égették el. A cikk írója megjegyzi, hogy a vállalkozások semmilyen környezetszennyezési járulékot nem fizettek, holott a két település lakosságának jelentős környezetszennyezést okoztak, ugyanis az említett vegyi anyagok elégése során dioxin keletkezik. A dioxinmérgezés következtében különböző bőrbetegségek (pl. bőrrák) jelentkeznek, mint például Viktor Juscsenko államfőnél, akit szintén dioxinnal mérgeztek meg.

A cikkíró szerint az ELTEX a már felsorolt szennyező anyagok mellett a műanyagtermékek gyártása során használt, feldolgozott higanyt is szállít Ukrajnába, egy Doneck megyében található vállalatnak, ráadásul Kárpátalján keresztül. A higanyról tudni kell, hogy még a dioxinnál is veszélyesebb mérgező anyag.

A Tribuna szombati számában közölt cikk szerzője, Szemen Viszocsan ökológus ezredes arra is választ ad, hogyan sikerült elkerülni az ökológiai ellenőrző szolgálat figyelmét: a vasúti szállítmányok nem Csapnál, hanem Bátyúnál gurultak be az országba, ahol nincs ellenőrző egysége a szolgálatnak. Ebből a cikkíró azt a következtetést vonja le, hogy az országba vagonszámra lehet becsempészni az ökológiai szempontból veszélyes hulladékot, s azt bárhol le lehet pakolni, nagy veszélynek kitéve az érintett régió lakosságát.

B. J.