Amit a gombákról tudni kell

Megkezdődött a gombaszezon

2005. április 22., 10:00 , 223. szám

A tavaszi időszakban megjelenő gombák csak a napos időjárás beköszöntét várják, hogy kibújjanak a földből. Márciustól kezdődően számos kisebb-nagyobb méretű gombával találkozhatunk erdőn-mezőn járva, ezek egy része gasztronómiai szempontból is figyelemre méltó. Sokan azonban nem tudják megkülönböztetni az ehető és a mérges gombákat, ami állandó veszélyforrást rejt magában. Lapunk ezen a problémán próbál meg segíteni a Kárpátalján leginkább elterjedt gombafajok bemutatásával.

Bizonyos fajok csak a tavaszi időszakban gyűjthetők, ilyenkor lehet szert tenni e ritka konyhai alapanyagokra, melyeket tartósítva (pl. szárítva) az év későbbi időszakaiban is felhasználhatunk. Kezdjük talán a szárítva is csemegegombáknak számító kucsmagombákkal, melyekből több faj fordul elő, ízelítőül talán említsük meg két legismertebb fajtájukat. Először is a legkorábban megjelenő, viszonylag törékeny, kisméretű cseh kucsmagombát, mely már márciustól megjelenhet és kedvező időjárás esetén egészen április végéig terem. Lomberdőkben, nedves helyeken keressük. Sárgás-vörösesbarna, ráncos, redős süvege van, mely csak a csúcsán kapcsolódik a tönkhöz, ez a gombát elvágva jól látható. Tönkje fehéres-sárga, felületét szemcsék díszíthetik, belül vattás. Nincs jellegzetes szaga és íze. Ehető és árusítható gomba, tehát nagyobb mennyiségben a piacokon is találkozhatunk vele. Kevésbé értékes, mint a többi kucsmagomba, de ugyanúgy felhasználható. Csak a fiatalja jó, az idősebbje vizenyős, romlékony, sőt forrázás nélkül megárthat.

Kora tavasszal, április közepétől júniusig termő rokon társa a nevében is sokat sejtető ízletes kucsmagomba. Ezt szívesen gyűjtik nagy mennyiségben a gombakedvelők egy finom töltött gombás étel elkészítéséhez, ugyanis a nagyobb példányok üreges süvege könnyen megtölthető és kisüthető.

Süvege gömbölyű vagy ovális, szürkés, okkersárgás vagy barnás színű, méhsejtre emlékeztető mélyedésekkel. A tönkje szintén üreges, fehéres színű, barázdált felületű, alul kiszélesedő. Gyengén lisztszagú, igen kellemes ízű gomba. Lomblevelű erdőkben, széles, ligetes helyen, réteken, patakparton, agyagos televénytalajon keressük. Szintén ehető és árusítható gomba, a kucsmagombák közül talán a legértékesebb faj.

Nem árt azonban az óvatosság, mivel a tavaszi gombák között is találhatók mérgező fajok. A kucsmagombákkal a hozzájuk némileg hasonlító papsapkagombák téveszthetők össze.

Példaként említsük meg az előzőekben ismertetett kucsmagombákkal egy időben megjelenő redős papsapkagombát. Főleg fenyvesekben, hegyvidéken és homokos talajon terem. Igen szabálytalan alakú, fekvő tojásdad, szögletesen gömbölyded süvege van. A süveg színe sötétbarna, de előfordul világosabb vagy sötétebb vörösbarna vagy feketés példány is. Tönkje szabálytalan, aránylag rövid, 3-6 cm magas, 1-3 cm széles. Színe fehér, szürkésfehér, de gyakran kissé vöröses. Húsa igen törékeny, viasszerű, jóízű. Szaga kellemesen gombaszagú. Ez azonban ne tévesszen meg senkit! A gomba erősen mérgező lehet, bár méreganyaga gombánként változó mennyiségű. Nyersen és forrázás nélkül veszélyesebb, esetenként halálos mérgezést is okozhat. Veszélyessége miatt fogyasztásra még leforrázva sem javasolható!

A kalapos gombák közül is vannak olyanok, melyek már igen korán megjelennek, közülük is több fogyasztható és már nagyobb mennyiségben is gyűjthető.

Az egyik legkorábbi faj a tövisaljagomba, mely nevét is onnan kapta, hogy az erdőkben és a réteken mindig rózsás termésű növények alatt található (pl. galagonya, kökény), kultúrkörnyezetben előfordul szilvafák és kajszibarackfák alatt is. Kalapszíne fehéres, szürkésbarnás okkeres színű lehet. A kalap gyakran behasadozó, idősebb korban kiterülő, de a közepén púpos marad, sugarasan szálas, szárazon selymesen fénylő.

Lemezei fehéresek, idősödve rózsaszínűek, hússzínűek lesznek. Tönkje fehéres, szürkés hosszanti szálakkal. A gomba jellegzetesen lisztszagú és -ízű.

Mivel a termőidőszakának végén a hozzá nagyon hasonló mérgező döggombák is megjelennek, ezért csak alapos gombaismerettel gyűjtsük !

Végezetül, de nem utoljára néhány jó tanács. Amennyiben nem ismerjük alaposan a gombákat, mindig mutassuk be azokat gombaszakellenőrnek. Nyersen ne fogyasszunk gombát, még akkor sem, ha az ehető, mivel az arra érzékenyeknél gyomorbántalmakat okozhat. Piacokon csak hatóság által ellenőrzött gombát vegyünk. Házalóktól ne vásároljunk gombát!

F. Zs.