A vörös érdestinóru

Amit a gombákról tudni kell

2005. június 17., 10:00 , 231. szám

Nyári, őszi gomba. Júniustól októberig terem, főleg nyárfák alatt, ligetes helyeken. Kalapja félgömb alakú, domború, 6-15 cm széles, de nagyobb, óriás példányok is előfordulnak. Színe többnyire rozsdavörös, narancsvörös, de előfordul barnásvörös vagy sárgás színárnyalatban is. A kalapszín élesen elüt a szürkésfehér, érdes tönktől. Felülete bársonyos, száraz. A kalap bőre nem húzható le. Fiatal gombán a kalapbőr jóval túlér a kalap szélén, és kezdetben a túlérő bőr a tönkre rátapad. Csöves része (a kalap alatti rész) szűk nyílású, piszkosfehér, szürke, majd szürkészöldes, barnás. A fiatal gombán a csöves réteg vékony, csak pár milliméter, később megvastagodik, mert a csövek megnyúlnak. A spórapor barnássárga. Tönkje magasra növő, 8-20 cm hosszú, 1-3 cm vastag, de előfordul 6 cm vastag tönk is. A tönk fehér vagy világosszürke alapon sűrűn pikkelyes, szürkésbarnás, fekete pikkelyekkel és hosszanti szálakkal eléggé egyenletesen beszórva. Nyomásra kissé feketedik. Húsa a kalapban vastag. Fiatalon kemény, később megpuhul. A tönkben merev. Megtörve a fehér hús vörösesen át ibolyásszürkére, kékeszöldre vagy vörösesre színeződik, később a szín feketébe megy át. Szaga kellemes, íze enyhén gombaízű. Jóízű, kiadós, sokféleképpen felhasználható. Főzéskor megsötétedik, feketedik, és - különösen az idősebb gombáktól - az étel kissé nyálkás lesz. Az idősebb gombákról ezért a csöves réteget fejtsük le. Szárítva alig használható, mert sötét színűre szárad, nem puhul meg, és így legfeljebb gombapornak alkalmas.

F. Zs.