Csizmár Béla: nemlétező bevételekből kellett volna bért fizetni

Felszámolták a bérhátralékot a Beregszászi járásban

Fizetéselmaradásról érkeztek hírek az elmúlt időben több Beregszászi járási községből. Az érintettekhez hasonlóan magunk is az illetékeshez, Csizmár Bélához, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökéhez fordultunk magyarázatért.

- Még a múlt év második felében kezdett halmozódni néhány beregszászi járási községben a fizetéselmaradás azon dolgozók körében, akiknek a helyi költségvetésből folyósítják a bérét. Ebbe a körbe tartoznak az iskolán kívül gyakorlatilag minden helyi közintézmény, például az óvoda, az egészségügyi rendelő stb. alkalmazottai. Sokáig igyekeztek eltussolni a dolgot, hiszen tavaly ősszel-télen a választási hírek rendre a fizetéselmaradások csökkentéséről szóltak, de attól a tény még tény maradt: 2005. január elsejére 125 ezer hrivnyát tett ki az elmaradás, március elsejére pedig - gyakorlatilag ekkor vettem át a járás irányítását - a tartozások összege 170 ezer hrivnya körül mozgott, s helyenként másfél-két havi fizetéssel tartoztak a dolgozóknak. Ami az okokat illeti, bizonyára közismert, hogy a szóban forgó dolgozók bérét részben a helyben befolyt adókból kell fedezni. Leegyszerűsítve a dolgot: a béralap úgy áll össze, hogy az állam minden egyes helyi adóból befolyt hrivnyához hozzátesz még hármat.

- Kevesebb volt az adóbevétel a vártnál?

- Igen, bár a dolog ennél azért bonyolultabb. Korábban az útlevelek kiállításából illeték, adó formájában keletkező bevételek részben annak a településnek a költségvetését gyarapították, amelynek lakosai kiváltották az úti okmányt. Ez a községek számára igen jelentős bevételi forrás azonban a vonatkozó rendelkezések változásával tavaly év közben megszűnt.

- Hány községet érintett a probléma?

- Tizennyolc községből jelezték, hogy gond van a fizetésekkel, s mivel községenként átlagosan 10-12 költségvetési dolgozóval számolhatunk, mintegy 200 fő volt érintve az ügyben.

- Mit lehetett tenni ebben a helyzetben?

- Szembesülve a problémával, azonnal jeleztük a megyei vezetésnek, hogy tenni kell valamit. Kezdetben azt a választ kaptuk, hogy pótoljuk a hiányt a helyi bevételekből, de ez nem olyan egyszerű. Vegyük például az egyik legjelentősebb helyi bevételi forrást, a földadót. Ezt az adófajtát az emberek többsége csak az év második felében szokta leróni, miután a földből, gazdálkodásból élő vidéki lakosság maga is csak ekkor jut bevételhez, miután termett a föld. Ennek következtében azután a helyi költségvetések is csak az év második felében jutnak bevételhez ebből a forrásból, miközben feladatainkat egész évben el kell látnunk. Végül egy, a megye vezetőivel tartott megbeszélésen sikerült elérnünk, hogy - belátva helyzet súlyosságát - engedményt tegyenek az ügy megoldása érdekében. Engedélyezték, hogy bizonyos, más forrásból származó költségvetési pénzeinket, melyek felhasználása csak az év második felében lenne esedékes, átcsoportosíthassuk az aktuális bérkifizetésekre. Ezenkívül saját hatáskörben is sikerült előteremteni egyéb forrásokból a hiányzó összeg egy részét. Mindennek köszönhetően ma ott tartunk, hogy az elmaradt bérek, juttatások törlesztésére összesen 190 ezer hrivnyát utaltunk át a községi tanácsok számlájára, amit azóta az érintettek, remélem, kézhez is kaptak, így sikerült felszámolni a tartozást.

- Fogalmazhatunk úgy az okokat kutatva, hogy olyan költségvetést állítottak össze az idei esztendőre, amely nemlétező bevételekkel számolt?

- Igen. Elődeink úgy állították össze a költségvetést, mintha az útlevelek kiállítása után befolyó illeték még mindig bevételi forrás volna. Ráadásul nem pótolták azt a mintegy 125 ezer hrivnyányi hiányt sem, amely még tavaly keletkezett ugyanezen okból. Sajnálatos, hogy a községekben majdhogynem minimálbérért dolgozó egészségügyi dolgozók, óvónők, s más közalkalmazottak ezt az amúgy is igen szerény fizetséget sem kaphatták meg idejében. Ezt nem lett volna szabad megengedni. A magam részéről is sajnálom, hogy bár megörökölt problémáról van szó, nem tudtam még ennél is rövidebb időn belül megoldani. Sajnos a mozgásterünk e téren igen szűk. A költségvetésünk annyira szoros, az egyes tételek felhasználása annyira kötött, hogy a legkisebb mértékű módosításhoz vagy átcsoportosításhoz is a felsőbb hatóságok engedélyére, illetve a járási tanács döntésére van szükség.

bkv