Fontosak a tehetséggondozó kollégiumok

Tudományos tanácskozás a kisebbségi magyar tehetséggondozásról

2005. július 15., 10:00 , 235. szám

Kárpátalján, Beregszászban és Ungváron tartotta kihelyezett ülését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. Az anyaországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági, valamint kárpátaljai tudományos és tehetséggondozó műhelyek, kollégiumok képviselőinek bevonásával megtartott kétnapos múlt heti tanácskozás házigazdája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola volt (beszámolónkat lásd lapunk előző számában), a tehetséggondozó kollégiumok bemutatkozására pedig Ungváron, a római katolikus egyház által működtetett Szent Gellért Kollégiumban került sor.

A Szent Gellért Kollégiumban egyaránt beszámolhattak tapasztalataikról és elképzeléseikről az olyan híres és hagyományokban gazdag anyaországi műhelyek, mint például - a teljesség igénye nélkül - a budapesti Eötvös és Bolyai Kollégiumok, s több, a határon túli magyarság anyanyelvi oktatási rendszerének elemeként az elmúlt években létrejött intézmény, amilyen többek között a Selye Kollégium a Felvidéken, az erdélyi Láthatatlan Kollégium vagy a kárpátaljai Tehetséggondozó Kollégium, az ungvári Szent Gellért Kollégium.

A tapasztalatok alapján állítható, hogy a tehetséggondozást tekintve a határon túli magyar kollégiumok legalább annyira fontosak, mint az anyanyelvű egyetemek, főiskolák - vonta meg a konferencia mérlegét Berényi Dénes akadémikus, az MTA-bizottság elnöke. Mint kifejtette, a kollégiumnak a határon túl annak az otthonnak a szerepét kellene betöltenie, ahol az akár anyanyelvén, akár az államnyelven tanuló diákot a magyar kultúra, a magyar nyelv veszi körül, ahol társadalmi, kulturális eseményekre, előadásokra kerül sor. Legalább ennyire lényeges, hogy kölcsönhatás jöjjön létre a különböző szakmák, tudományágak között, hangsúlyozta az akadémikus, aki a tanácskozás tapasztalataiból kiindulva ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a jövőben folyamatos, rendszeres kapcsolat- és információcsere alakuljon ki a kollégiumok között.

A vendéglátók nevében dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke kifejtette: az MTA elnöki bizottságának tagjai megismerkedhettek Beregszászban a kárpátaljai magyar felsőoktatás központjával, az ott folyó oktatási és tudományos munkával. Hozzátette: meghívásuk elfogadásával a testület jelezte, hogy elismeri a Rákóczi-főiskolát mint tudományos műhelyt. Végül hangsúlyozta: számunkra nagyon fontos, hogy bekapcsolódjunk a magyar tudományos élet vérkeringésébe.

Kárpátalja/MTI