2005. július 22.

"...viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: "Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé ."" 1 Kor 1:11/b, 12

Pál apostol a korintusi gyülekezet életéről hírt kapva, ebben a levélben egy olyan problémára mutat rá, ami állandóan veszélyezteti Krisztus Anyaszentegyházát. Itt nem a különböző felekezetek közötti egységről van szó, hiszen ez nem biblikus, hanem Isten választottainak, vérén megváltott gyermekeinek a közösségéről. A csoportosulások, amelyeket az apostol említ, az eklézsián belül vannak, és a Krisztusban való egységet veszélyeztetik. A szakadások oka a személyimádat, azaz az igehirdetők személyének egészségtelen túlbecsülése. Nem a Krisztusról bizonyságot tevő személyekkel van a baj, amiként nem volt baj sem Apollóssal, sem Péterrel, hanem az izmusok képviselőivel. Azokkal, akiknek a szemében a hírnökök fontosabbá lettek, mint Krisztus, Krisztust pedig a hírnökök szintjére alacsonyítják, mintha nem volna több, mint egy kiváló prédikátor. Világosan látnunk kell, hogy az ilyen gondolkodás gyökerében hamis, mert személyi kultuszt űzni csak a tévelygés lelke szerint lehet.

Isten igazi gyermekei azért képeznek osztatlan egységet, mert Krisztus megfeszíttetett érettük, és halálával megvásárolta, magáévá tette őket, hogy ugyanazon közösségben éljenek. Kérjük az Urat, hogy ebbe a közösségbe fogadjon be minket is.

Ámen.

Delényi István