Meg kell adni a jogot a magyar állampolgársághoz

Interjú Németh Zsolttal

2005. július 22., 10:00 , 236. szám

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke ez idáig mind a tizenhárom, a népnyelvben "Fidesz-tábornak" nevezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen részt vett. Az idei felsőszinevéri fórumon is ott volt, előadása után válaszolt kérdéseinkre.

- Képviselő úr, ön minden alkalommal eljön a kárpátaljai "Fidesz-táborba". Miért tartja ezt fontosnak, mi az alapja a KMKSZ és a Fidesz vezetői közötti jó viszonynak?

- Nagyon fontosnak érzem azt, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a KMKSZ vezetői emberi, baráti kapcsolatokat is ápolnak. Azonkívül jól érzem magam ezeken a csodálatos tájakon, a határon túli barátaim között. De van ennek politikai haszna is, hiszen a hivatalos találkozók során mindig csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, itt viszont kötetlenül, alaposabban tudunk egymással beszélgetni, eszmét cserélni. Ezért tartom én jó intézménynek ezeket a táborokat mind Kárpátalján, mind Erdélyben.

Szerintem a KMKSZ-hez fűződő jó kapcsolataink az azonos gondolkodásmóddal és a közös politikai gyökerekkel magyarázhatók. Emellett a Fidesz és a KMKSZ vezetőinek jelentős része azonos korosztályhoz tartozik, ebből adódóan értjük egymás nyelvét. Az utóbbi időben a Fidesz tagságában végbement egy fontos generációs kiszélesedés, mely a KMKSZ-nél már a kezdetektől megvolt.

- Összefoglalná nagy érdeklődést kiváltó előadása fontosabb megállapításait azon olvasóink számára, akik nem lehettek jelen a szabadegyetemen?

- Arról beszéltem, hogy az európai csatlakozás kiváló eszköz a szomszédságpolitikai viszonyok befolyásolására. Nyilvánvaló, hogy a szomszédaink célja az EU-csatlakozás. Magyarország viszont már tagja ennek a szervezetnek, ezáltal befolyásolni tudja az érintett országok csatlakozási esélyeit: azokat a normákat, feltételeket tudjuk befolyásolni, amelyeket a csatlakozásukhoz teljesíteniük kell.

Nekünk érdekünk, hogy a szomszédos államok bekerüljenek az Európai Unióba. Itt persze meg kell különböztetnünk Ukrajnát és Szerbiát, mert ennek a két országnak rövid távon kevés az esélye a teljes jogú EU-tagságra. Ugyanakkor mindkét ország számára reális lehetőség a NATO-csatlakozás, amelyben Magyarország sokat tudna segíteni.

Fontosnak tartottam az előadásomban hangsúlyozni azt is, hogy az állam és a nemzet felfogása tekintetében Magyarországon komoly pártpolitikai nézetkülönbségek vannak. Míg a jobb-oldal lélekben 15 millió magyarban gondolkodik, addig a kormány 10 millió magyar állampolgárban, és hajlik arra, hogy szembeállítsa az anyaországi és a határon túli magyar közösségeket. Én ezzel nem tudok egyetérteni, és felelős magyar politikusként úgy gondolom, hogy a mi identitásunknak része a határon túli magyarság. Arról nem is beszélve, hogy nem tudjuk a térség stabilitását, biztonságát, a határon túli magyaroknak a szülőföldön maradását és gyarapodását elősegíteni, hogyha nem abból indulunk ki, hogy az érdekeink végső soron közösek. Nem játszhatjuk ki a magyart a magyarral szemben. Nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a kérdésben az elkövetkezendő években a magyar belpolitikában megegyezés szülessen.

Hangsúlyoztam továbbá, hogy a határon túli magyarokat nem feltétlenül érintette pozitívan Magyarország európai uniós csatlakozása, különösen a személyek szabad áramlásában vannak és lehetnek még további problémák. Egy kárpátaljai magyar számára már most is eléggé nehéz a határ átlépése, de kifejezetten tortúra, ha el akar utazni Erdélybe vagy a Felvidékre. Ezért tartom fontosnak, hogy az elkövetkezendő időszakban Magyarország mindent tegyen meg azért, hogy biztosíthassuk a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknak a szabad határátlépést, amely meggyőződésem szerint végső soron csak a kettős állampolgársággal lesz megoldható.

Ahhoz, hogy mindezen kérdésekben kialakulhasson egy érdemi párbeszéd és egyetértés, szerintem működőképessé kell tenni a magyar politikai szubjektumok közötti intézményes párbeszédet. Teljesen értetlenül állunk az előtt a helyzet előtt, hogy a jelenlegi kormányzat akadályokat gördít a Magyar Állandó Értekezlet hatékony működése elé. Nagyon emlékeztet ez arra, amikor a Horn-kormány idején az első magyar-magyar csúcstól úgy megijedtek a szocialisták, hogy a kormányzati ciklus végéig többször már nem is hívták össze ezt a fórumot. Nekem meggyőződésem az, hogy ha nekünk, magyaroknak problémáink, vitáink is vannak egymással, le kell ülni, tisztázni kell ezeket a kérdéseket, és meg kell találni az egyetértést, a hazai és a határon túli magyarok között egyaránt.

- Magyarország jelenlegi kormányzata az állampolgárság megadása nélkül is lehetségesnek tartja a határon túli magyarok magyar útlevéllel történő ellátását. Erről mit gondol?

- Kérdés az, hogy létezik-e olyan jogi megoldás, amelynek értelmében egy állam idegen országok állampolgárainak is adhat ki útlevelet. Mi áttekintettük a nemzetközi gyakorlatot, és nem találtunk az állampolgárságon kívül más olyan státust, amely lehetővé tenné ezt. Az MSZP a külhoni állampolgárság bevezetésével kívánná megoldani a határon túli magyarság problémáit, de szerintünk a kétféle állampolgárság megalkotását az Európai Unióban sokkal nehezebb lenne elfogadtatni, mint inkább egyértelművé tenni, hogy melyek azok a jogok, amelyek állampolgársághoz kapcsolódnak, és melyek azok, amelyek feltétele az állandó magyarországi lakóhely. Szerintem azon szakértők álláspontja a reálisabb, akik az utóbbi megoldás elfogadtatását tartják kevésbé nehéznek. A legkülönfélébb jogok - például a választójog - gyakorlásának jelenleg is az állampolgárság és a magyarországi állandó lakóhely egyaránt feltétele, emiatt ez a kérdés szerintünk logikusan inkább úgy rendezhető, hogy tisztázzuk: melyek az állampolgársághoz, és melyek a magyar állampolgárság mellett magyarországi állandó lakóhelyhez kötődő jogok. Ezt követően megadhatnánk a határon túli magyaroknak azt, amit kérnek: jogot arra, hogy felvehessék a magyar állampolgárságot is.

Badó Zsolt