Mihály-napi hiedelmek

2005. szeptember 23., 10:00 , 245. szám

A szeptemberi jeles dátumok közül 29-e, Mihály napja emelkedik ki a leginkább. Ezen a napon az emberek - megfigyelve a természetet - következtetni tudtak az őszi-téli hónapok időjárására. Ekkorra már az időjárásban változás áll be, gyakoriak az esős, borús napok, amit a népi mondások is bizonyítanak. Pl.: "Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár." Egy másik mondás szerint: "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet". A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján "összefekszik" a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Ugyancsak hosszú, kemény télre lehetett számítani, ha Mihály napjáig a fecskék még nem mentek el. Amennyiben pedig ezen a napon erős szél fújt és dörgött az ég, akkor jó őszt, de kemény telet vártak a földművesek. "Szent Mihálykor keleti szél/Igen komoly telet ígér" - mondják az öregek. Régebben ekkor hajtották haza a legelőkről a Szent György-napkor kieresztett birkákat, egyes vidékeken ez a nap a gulyások, pásztorok jelentős ünnepének számított. Mihály napjára általában már megforrt a korán leszüretelt szőlőkből préselt bor, ekkor kezdődtek a pálinkafőzések is. Ezért hívták a szőlősgazdák sok helyen ezt a napot Borszűrő Szent Mihály napjának. Sok településen ehhez a dátumhoz kötötték a kukoricatörést is. Egyes szőlősgazdák ekkor kezdték a kései szüretet, illetve ezen a napon kezdődtek el az őszi lakodalmak. Nem véletlen hát, hogy a házasulandó legények-leányok is igen várták Szent Mihály napját, mert az időjárás ekkor még alkalmat adhatott a szabadban való sütésre-főzésre és a táncra. A kereskedők, mesteremberek is nagyon készültek a Mihály-napra, mert a nagyobb városokban ekkor került sor a szentmihályi vásárokra, amelyeken a lakosság apraja-nagyja részt vett és megtalálhatta a neki tetsző portékát.

Fischer Zsolt