A Gongadze-gyilkosságot "Kucsma szervezte meg"?

Botrányos bizottsági beszámoló a parlamentben

2005. szeptember 30., 10:00 , 246. szám

A Georgij Gongadze halálának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki újságíró öt évvel ezelőtti meggyilkolását Leonyid Kucsma volt államfő szervezte meg - hangzott el a múlt héten az ukrán törvényhozásban.

A botrányos beszámoló

Hrihorij Omelycsenko, a Georgij Gongadze halálának kivizsgálására létrehozott bizottság elnöke a törvényhozás előtt számolva be minap a testület többéves munkájáról, úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi házelnök, Volodimir Litvin hangolta az akkori elnököt, Leonyid Kucsmát Georgij Gongadze ellen, minek hatására Kucsma követelte az akkori belügyminisztertől, Jurij Kravcsenkótól, hogy foganatosítson intézkedéseket az újságíróval szemben.

Mint Omelycsenko kifejtette, az általa vezetett bizottság Litvin házelnököt, s az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) akkori vezetőjét, Leonyid Derkacsot tekinti a Gongadze elleni bűncselekmény felbujtóinak, Kucsmát és Kravcsenkót pedig a szervezőinek.

Omelycsenko elmondása szerint az általa vezetett bizottság már három évvel ezelőtt egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy induljon bűnügyi eljárás a szóban forgó személyek ellen, de a Legfőbb Ügyészség azóta sem tette ezt meg.

A vizsgálóbizottság jelentésének meghallgatása után a parlament nagy többséggel hagyta jóvá a bizottság megszüntetésére vonatkozó indítványt, javasolta továbbá Hrihorij Omelycsenkónak, hogy továbbítsa a bizottság vizsgálódásainak anyagait a Legfőbb Ügyészségnek.

Volodimir Litvin házelnök az ellene felhozott vádakat később a sajtóban provokációnak minősítette, miközben, tette hozzá, a bizottság számos olyan kérdés esetében maradt adós a válasszal, amelyekkel pedig kötelessége lett volna foglalkozni.

Hrihorij Omelycsenko bizottsági elnök, a Szobor Ukrán Köztársasági Párt elnökhelyettesének szavai szerint, a parlament négy éven keresztül nem akarta meghallgatni a bizottság "botrányos" beszámolóját. Mint elmondta, az általa vezetett testület még 2002-ben át szerette volna adni a rendelkezésére álló anyagokat a Legfőbb Ügyészségnek, hogy az ügyben bűnügyi eljárás induljon, s megtörténjék a felelősségre vonás. Hasonló elhatározásra jutottak 2003-ban is, ám Szvjatoszlav Piszkun legfőbb ügyész akkor is megtagadta, hogy bűnügyi eljárást indítson a szóban forgó személyek ellen.

Az új hatalom is húzza az időt?

A Legfőbb Ügyészség augusztusban jelentette be, hogy befejezte a nyomozást a Gongadze-ügyben. A nyomozati anyag 60 kötetet tesz ki.

Ez év májusában a bíróság beleegyezését adta a Gongadze-gyilkosság gyanúsítottjainak letartóztatásához. Alekszej Pukacs tábornok ellen, aki a gyilkosság elkövetésének idején a külső megfigyelési és felderítési ügyosztályt vezette a belügyben, körözést adtak ki.

A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy Gongadze meggyilkolása nem volt véletlen, az elkövetők parancsot hajtottak végre, s a gyilkosság idején a Pukacs által vezetett ügyosztályon dolgoztak.

Április elején Viktor Juscsenko bejelentette, hogy az újságíró meggyilkolásával gyanúsított belügyi tisztek beismerték bűnösségüket. Ugyanakkor számos ukrajnai politikus, valamint külföldi megfigyelők is úgy vélik, hogy az ügy nem tekinthető megoldottnak, amíg nem derítik fel, s nem büntetik meg a megrendelőket is. A Gongadze-gyilkosság minapi ötödik évfordulója kapcsán az Újságírók Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet és európai zsurnaliszták is bírálták az ukrajnai hatalmat az ügy kivizsgálásának elhúzódásáért, illetve azért, mert Juscsenko államfő előzetes ígéretei ellenére sem nevezték meg a gyilkosság megrendelőit.

Más források szerint ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség folytatja a nyomozást az ügyben.

(Korrespondent.net/Kárpátalja)

A Gongadze-gate

2000. szeptember 16-án Georgij Gongadze, az Ukrajinszka Pravda ellenzéki internetes kiadvány vezetője elhagyta munkahelyét, s többé senki sem látta. Ugyanazon év novemberében egy Kijev megyei erdőben lefejezett holttestre bukkantak. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy Gongadze földi maradványait találták meg, a törzstől elválasztott fej azonban azóta sem került elő. Gongadze eltűnése nyomán politikai botrány tört ki Ukrajnában annak kapcsán, hogy felmerült több magas beosztású személy - Kucsma, Litvin, Derkacs, Kravcsenko - esetleges érintettsége az ügyben. Nem sokkal később Mikola Melnicsenko, Kucsma akkori államfői őrségének volt őrnagya nyilvánosságra hozta az elnök dolgozószobájában titokban rögzített beszélgetések felvételeit. Melnicsenko szerint sikerült rögzítenie, amint Kucsma azt javasolja a belügyminiszternek, hogy intézkedjék Gongadzével kapcsolatban. Szakértői vélemények szerint nem kizárt, hogy Gongadze neve elhangozhatott az ország első számú vezetőjének dolgozószobájában. Ugyanakkor annak lehetőségét sem zárják ki, hogy az újságíró halálát azok okozták, akik túlságosan buzgón igyekeztek végrehajtani a milícia vezetőinek parancsait. Hozzáteszik: a Melnicsenko birtokában lévő, az elnöki dolgozószobában 1999-2000-ben készített hangfelvételek jóval túlmutatnak a Gongadze-ügyön.