A koncepciós perek viski áldozataira emlékeztek

Emlékműavatás Visken

2005. október 14., 10:00 , 248. szám

Október 9-én Visken, az egykori máramarosi koronavárosban ünnepélyes keretek között került sor a Balázs István fafaragó által készített emlékmű avatására, melyet a KMKSZ Viski Alapszervezete a sztálini koncepciós perek helyi áldozatainak emlékére állíttatott. Az ünnepségen részt vett Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Markó Éva, Visk polgármester-helyettese, valamint az aknaszlatinai, taracközi, técsői, bustyaházai és huszti alapszervezetek küldöttségei.

A szoborfán egy kezén-lábán megláncolt, csontvázzá soványodott férfi meggyötört alakja látható, az emberi jogok földbe tiprását, az elnyomással szembeni kiszolgáltatottságot jelképezve. Az emlékművön a koncepciós perek négy viski áldozatának neve és születési-halálozási éve olvasható: Csajkovich Béla (1893-1954), Heczel István (1905-1953), Stók Lajos (1899-1953), Takács József (1883-1954).

Az ünnepség kezdetén Rácz István római katolikus atya felszentelte az emlékjelet. A megjelenteket ifj. Sari József üdvözölte, örömtelinek nevezve, hogy a kárpátaljai magyarság ezzel az újabb emlékjellel gazdagodott. Czébely Lajos viski tanár, helytörténész történelmi tények tükrében világította meg a "malenykij robot" után két hullámban lezajló kárpátaljai koncepciós perek időszakát. Előbb a sztálini diktatúra által együttműködésre alkalmatlannak nyilvánított értelmiségieket, gazdákat, parasztokat, majd az egyházi személyeket vették célba koholt vádakkal. Csajkovich Bélát például iskolaigazgatói és kántortanítói tevékenysége miatt vitték el, Heczel István hajdú volt. Stók Lajos ellen az volt a vád, hogy 1939-ben ő vezette be a magyar csapatokat. Takács Józsefet pedig levente-oktatói tevékenysége miatt hurcolták el 1946-ban. Czébely Lajos kiemelte: az államnak kötelessége kárpótolni az elhurcoltakat és az áldozatok családját, a mi feladatunk pedig az, hogy emlékezéseinkkel a magyar szabadság gondolatát ébren tartsuk. Markó Éva az emlékművön látható gúzsba kötött férfialak szimbolikus jelentéséről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Milován Sándor beszédében a koncepciós perek kegyetlenségéről, az ártatlanok számára okozott fölösleges szenvedésekről beszélt. Az alelnök úr ezt követően felolvasta Kárpátaljai mozaik c. könyvéből a Pokoljárás c. részt, melyben a viski Heczel Bálint sorsán keresztül mutatta be a sztálini diktatúra kegyetlenségét, akit a "malenykij robot" után koncepciós perbe fogva újra elhurcoltak Szibériába. Milován Sándor hangsúlyozta: A viskihez hasonló megemlékezések olyan demonstrációk lehetnek, melyekkel bizonyítjuk a bennünk rejlő hatalmas közösségi erőt.

Végezetül az ünneplők és a hozzátartozók elhelyezték a megemlékezés koszorúit a szoborfánál, köztük Csajkovich Stefánia is családjával, aki az áldozatok közül édesapjára, Csajkovich Bélára emlékezett.

F. Zs.