Mire jó a kishatárforgalom?
Schengen árnyékában
Hétfőn Gál Kinga fideszes néppárti európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és szervezésében, valamint Bauer Edit felvidéki, ugyancsak néppárti európai parlamenti képviselő részvételével egyeztető megbeszélésre került sor Budapesten a kishatárforgalomban érintett szomszédos államokban élő magyarok képviselőivel. A megbeszélésen jelen volt Kasza József a vajdasági, Brenzovics László a kárpátaljai, Székely István az erdélyi magyarok képviseletében.
Gál Kinga tagja az Európai Parlament illetékes bizottságának, amelyik az elkövetkező hetekben tárgyalja azt az uniós rendelettervezetet, amely az uniós tagállamok, és az azokkal szomszédos harmadik országok könnyített határátkelését szabályozza a határ menti régiókban. Az uniós rendelet fontos a kárpátaljai magyarság számára is, hiszen az anyaországgal való kapcsolattartás újabb formáját jelentheti majd, enyhítve valamelyest a szigorú schengeni szabályozáson.
A megbeszélésen jelen lévők, éppen a határrégiók sajátosságaiban rejlő különbségeket kiemelve, áttekintették a szabályozás lehetséges következményeit, annak esetleges pozitív kihatásait, de olyan garanciális elemek erősítését szorgalmazták, amelyek a magyarság anyaországgal való kapcsolattartását erősítik, egyben kiszűrik a rendelet indokolatlan, visszaélésszerű használatát.
Kérdésünkre Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a kishatárforgalom a nagyrészt a határ menti sávban lakó kárpátaljai magyarság túlnyomó többsége számára tenné lehetővé a schengeni előírásoknál egyszerűbb határátlépést. Természetesen a határ menti sáv, amelyre a rendelkezés kiterjedne, a jelenlegi elképzelések szerint mindössze 30-35 kilométert tenne ki, azaz meglehetősen szűk. S bár a magyar EU-képviselők várhatóan javasolni fogják a sávszélesség ötven kilométerig való kiterjesztését, a kárpátaljai magyarok esetében például ez még így sem tenne lehetővé akár egy Nyíregyházára való utazást is. A KMKSZ alelnöke ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európai bizottságok által tárgyalandó jogszabálytervezet egy általános európai keret-megállapodást jelentene, amelynek gyakorlati alkalmazását minden esetben bilaterális megállapodásokban szabályoznák majdan az érintett szomszédos országok, azaz esetünkben Ukrajna, Magyarország, Szlovákia, illetve Lengyelország. Végül Brenzovics László hangsúlyozta, hogy a kishatárforgalom nem helyettesítheti a nemzeti vízumot, s a kettős állampolgárságot sem, amelyek lehetővé tennék a szabad utazást Magyarország egész területén.
Az Európai Parlament várhatóan jövő év elején szavaz a kishatárforgalmi rendelet tervezetéről. (Fidesz Sajtóiroda/Kárpátalja)
