Világzene kárpátaljai gyökerekkel

Magával ragadó, vibráló, varázslatos zene, mely mindenkihez egyformán szól, híd a nemzetek között - ezekkel a jelzőkkel illethetjük a zsidó kultúra egyik legnagyobb kincsét, a klezmer zenét. E zenei műfaj egyik legkiválóbb magyar képviselője vidékünk szülötte. Jávori (Jakubovics) Ferenc a Budapest Klezmer Band megalapítója, zenészi, zeneszerzői tevékenysége által az európai világzene meghatározó alakja, több kitüntetés és díj tulajdonosa. Zenei elhivatottsága kárpátaljai gyökerekből táplálkozik, az együttes közvetítésével a vidékünkön gyűjtött dallamok ma világszerte ismertek. Jávori Ferenccel a kezdetekről, a hagyományok értékéről és a klezmer zenéről beszélgettünk.

- Milyen közegben nőtt fel, milyen hatások érték, amelyek a zenei pálya felé irányították?

- Erős kötődésű, összetartó zsidó közösségben nőttem fel Munkácson. Szüleim 1939-ben házasodtak össze, ezután mindkettejüket elhurcolták, édesapámat 1943-ban munkaszolgálatosként a Don-kanyarba, édesanyámat 1944-ben Auschwitzba. Csodával határos módon mindketten hazatértek, és az átélt borzalmak ellenére folytatni tudták az életet. Családot alapítottak és úgy neveltek fel bennünket, hogy soha nem érzékeltették az átélt fájdalmat és tragédiát. Rendkívül fontosnak tartották a tanulást, hiszen vallották: a megszerzett tudással bárhol megállhatjuk a helyünket a világban. A zenével is a 20-30 fős családi összejöveteleken kerültem először kapcsolatba. Egy-egy ünnep alkalmával a Tóra részeinek felolvasása után következett az éneklés. Édesanyámnak gyönyörű hangja volt, s a nagybácsik közül is sokan értettek a zenéhez. Ezeket a varázslatos dallamokat már ekkor magamba szívtam.

- Hol végzett zenei tanulmányokat?

- Hétéves koromban kezdtem el hegedülni a munkácsi zeneiskolában, majd az ungvári zeneművészeti szakközépiskolában folytattam a tanulmányaimat. Hegedűtanári szakképesítésemet a drohobicsi főiskolán szereztem. Ekkor a hegedülés és a komolyzene volt fontos számomra, s még nem gondoltam arra, hogy egyszer visszatérek a gyermekkoromban hallott dallamokhoz.

- 1990-ben alapította a ma már európai hírű Budapest Klezmer Bandet. Milyen előzményei vannak az együttes alapításnak? Kárpátaljai évei alatt játszott zenekarban?

- Volt egy Eridán nevű csapatom 1965 és 1974 között, mely elég nagy sikereket ért el az akkori Szovjetunióban. Egy moszkvai televíziós műsor döntőjébe is bekerültünk, s a legjobb lírai dal kategóriában első helyezést értünk el. Széles skálán mozgott a repertoárunk, magyar, ukrán, szlovák népdalfeldolgozásokat játszottunk, ami mellett jól megfért az igényes beatzene is. Ekkor még a pártközpontból kellett engedélyt kérnünk egy-egy szám eljátszásához.

- Mit jelent a klezmer szó, és miben rejlik e műfaj sikere?

- 10-12 éves koromban hallottam édesapámtól először a klezmer szót. A kléz egy óhéber szó, mely azt jelenti: hangszer, a klezmer pedig a hagyományos zsidó hangszeres népzene neve, amely az utóbbi 20 évben reneszánszát éli szerte a világon. A klezmer a népek közötti kapcsolat tükre, bárhol is lépünk fel a világban, a közönség azonosulni tud vele. Ennek a zenének a fantasztikus ereje abban rejlik, hogy sok nemzet lelkét, dallamkincsét egyesíti, ezáltal válik izgalmassá, gazdaggá és sokrétűvé.

- Hol vannak a gyökerei ennek a zenének?

- Kelet- és Közép-Európából ered ez a műfaj, mely a Holocaust után teljesen eltűnt a kontinensről. Érdekes, hogy az újjászületése Amerikához kötődik, hiszen számos kiváló fiatal zsidó zenész oda vándorolt ki még az 1920-as években, ahol hangfelvételeket készítettek a Kelet- és Közép-Európában gyűjtött dallamokról. Ám ezek a zenészek Amerikában az ottani divatos zenét játszották, így hosszú időre feledésbe merült a klezmer. A '80-as években érdeklődő amerikai muzsikusok felkeresték ezeket az idős zenészeket, és elkérték a régi felvételeket. Ezzel egy hatalmas hullám indult el, 20-30 klezmer együttes alakult, akik aztán átjöttek Európába, és itt is újjáélesztették a műfajt.

- A klezmer szorosan összefonódik a befogadó közeg népzenei hagyományaival. Kárpátalján milyen rétegek rakódtak rá a hagyományos zsidó népzenére?

- Kárpátalján a magyar, a ruszin és a szlovák népzene elemei olvadtak bele a zsidó népzenébe. Így egy egészen sajátos, gazdag húrú ötvözet jött létre.

- Jelentős az Ön zenegyűjtői tevékenysége is. Hol és kiktől gyűjtött tradicionális klezmer dallamokat?

- Kárpátalján a II. világháborút megelőzően virágzott a zsidó hangszeres zene. Ezeknek a dallamoknak volt kitűnő ismerője Galambos Gyula cigányprímás, aki híres zenészektől több dallamot is megőrzött. Gyakran megfordultam a házában, és közel száz eredeti zsidó dalt rögzítettem hangszalagra. Guzik Anna nevét is megemlíteném, aki a csernovici jiddis színház tagja volt, és gyakran lépett fel Munkácson, ahol zsidó dalokat énekelt zenekarral. Tőle is több kottát kaptam. Bergovszkij Mózes munkássága is nagy hatással volt rám, aki az 1920-as években Ukrajnában, Moldáviában és Besszarábiában gyűjtött zsidó dallamokat, ezen gyűjtés eredményeit 1930-ban hat kötetben jelentette meg. Ezt a kiadványt megsemmisítették 1938-ban, ám egy része megmaradt, amit 1987-ben újra kiadtak Moszkvában. Ez a kötet 400 eredeti klezmer dallamot tartalmaz, számomra ez egyfajta "klezmer biblia". 1975-ben, a Magyarországra való áttelepülésemkor már gazdag gyűjtemény volt a tarsolyomban.

- Eredetileg milyen alkalmakkor játszottak klezmer zenét?

- Az esküvők voltak azok a pillanatok, ahol leginkább ki tudtak bontakozni a klezmerek, hiszen ez a zene rendkívül vidám, optimista. A zenéhez természetesen tánc is tartozott, amelynek koreográfiája sajnos nem maradt fenn, bár az utóbbi időben már próbálkoznak a rekonstruálásával. A hangszeres zenével a jiddis dalok is szorosan összefonódtak, mindegyik zenekarnak volt egy ceremóniamestere, aki kapocs volt a zenekar és a násznép között. Ő volt a zenekar énekese is, aki sok humorral és játékkal fűszerezte a dalokat.

- Az Ön együttesében több hangszer is szerepet kap, melyek tradicionális klezmer hangszerek...

- A fő hangszer Kelet- és Közép-Európában a hegedű volt. Az Amerikában újjászületett zenében a hegedű szerepét átvette a klarinét. De nem a klasszikus klarinét, hanem a kicsit csipogó, kicsit szemtelen, kicsit szarkasztikus hangzású.

- Zeneszerzőként sikeresen ötvözi a műfajokat, a klezmert a klasszikus és kortárs zenével, a magyar népzenével. Van-e olyan műfaj, amely felé még nyitni szeretne?

- Az Operettszínházban lesz a bemutatója márciusban az első klezmer musicalnek, amit most írok. A születő darabnak nagyon érdekes a története, Erdélyben játszódik, ahol zsidó, román és magyar közösség él együtt, ebben a közegben szövődik a cselekmény. A musical ebből kifolyólag magyar, zsidó és román népzenére épül. Ezen ötvözetből nagyon különleges és dús zenei hangzás született.

- Szívesen fellépnének Kárpátalján?

- A legnagyobb örömmel, hiszen a szülőföldem most is a szívem csücske.

Kopin Katalin