Csizmár Béla:"A munkánk gyümölcse beérőben van, azonban ez nem megy egyik napról a másikra"

Javulnak a mutatók

2005. november 18., 09:00 , 253. szám

A Beregszászi járás gazdasági-szociális mutatóit tekintve a sereghajtók között szerepel, derült ki egy aktuális megyei helyzetértékelő felmérés során. A mutatók javítása érdekében hathatós programjavaslat kidolgozására szólította fel a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatalt (BJÁKH) a megyei vezetés. A stratégiai terv elkészült, azt a megyei vezetés is elfogadta. A tervezet operatív megvalósításáról Csizmár Bélát, a BJÁKH elnökét kérdeztük.

– A járási közigazgatás kilenchavi munkáját értékelve a megyei vezetés úgy látta, gyökeres változtatásokra van szükség a járás gazdasági-szociális mutatói tekintetében. Hogyan látja Ön a most fókuszba került problémákat?

– A felvetett kérdések, hiányosságok nem új keletűek. A járási költségvetés nagymértékben dotációra szorul, az önkormányzatok szegények, a lakosság nagyobbik felének nincs munkája – ám mindez nem az utóbbi kilenc hónapban alakult ki. Jelenleg a járás összes bevételeinek 81%-a állami dotáció. A járás adói és egyéb jövedelmei 14%-ban fedezik költségeit. Az összes kiadás 91%-át felemészti az állami dolgozók bére és adójárulékai. Fejlesztésre a bevétel 1-2%-a marad, ami gyakorlatilag semmi. A községeknek pénzre lenne szükségük, a járásnak a fejlesztéshez úgyszintén. Ahhoz, hogy a járás jövedelmet termelhessen, elsősorban befektetésre, vagyis pénzre lenne szükség. Ezzel be is zárult az ördögi kör.

– Mi váltotta ki a gazdasági mutatók romlását?

– A járás területén összesen 9 ipari objektum található, az ipari szektor összbevételének 60%-át a bátyúi malomkombinát adta éveken keresztül. Miután a malom egy része leállt, a járásban 28%-kal csökkent az ipar és áruforgalom után elkönyvelhető bevétel. A járáson belül a mezőgazdasági szektor dominál. Miután a szemes termények előállítási költsége idén 30%-kal növekedett a tavalyihoz képest, a felvásárlási ár ugyanennyivel csökkent, így a mezőgazdasági termelők komoly ráfizetéssel számolnak. Figyelembe véve, hogy a járás munkavállalóinak nagy része a mezőgazdasági szektorban dolgozik, nem meglepő, hogy a megyei átlagbérhez viszonyítva (600 hr) alacsony a járásban számított átlagfizetés.

– A községek, a lakosság részéről is számos elvárás fogalmazódott meg a járási közigazgatással szemben. Melyek ezek?

– A felvetett kérdések egyharmada arról szólt, hogy pénzre lenne szükség, mert támogatás nélkül nem tudják kifizetni a számlákat, nem tudják finanszírozni a különböző fejlesztéseket. A másik kérdéskör a járás földgázzal való ellátására vonatkozott. A kérdésfelvetés jogos, hisz azokban a falvakban, ahol lakossági befizetéssel elkészült a vezetékrendszer, szeretnének végre gázzal fűteni. A gerinchálózat kivitelezőivel szemben ugyanakkor közel 2 millió hrivnyás tartozás halmozódott fel. A legnagyobb beruházó nagyszőlősi cég 1,1 millió hrivnyát igényel, ami nélkül nem képes folytatni a munkát. A gázvezetésre szánt pénzek az országos költségvetésből érkeznek, a járási közigazgatás ez esetben csak összekötő láncszem. Legutóbb 80 ezer hrivnyát utaltunk át a nagyszőlősi beruházónak, ám ahhoz, hogy Badaló, Mezővári, Halábor télre gázhoz jusson, legalább 400 ezer hrivnyát kellene törleszteni a tartozásból.

– Felvetődött, hogy a járás földterületeinek eladásával lehetne pótolni a gázvezetés hiányos forrásait...

– Ez igaz. A járási közigazgatás kezdeményezésére folyamatban van egy 3,5 hektáros terület értékesítése Kígyós közelében, ahol wellness-szállodát kíván létesíteni egy beruházó. Ebből közel 1 millió hrivnya bevételre számít a költségvetés. A hatályos törvények szerint egy ilyen nagyméretű földterület értékesítéséhez a kormány engedélyére van szükség. A járás kész eladni, a beruházó kész fizetni, ám a bürokratikus folyamat bonyolultsága okán mindmáig nem sikerült realizálni a földeladást. Jelenleg is várjuk az engedélyt Kijevből.

– Nem ez az egyetlen, "várólistán" lévő beruházás a járásban...

– Sok munkánk van abban, hogy húsfeldolgozó üzem létesüljön a járás területén, ami eddig teljesen hiányzott. Nagyberegen decemberben nyílik egy ilyen feldolgozóüzem. Folyamatban van egy mini-tejfeldolgozó indítása Mezőkaszony körzetében. Mezőváriban varrodaüzem indulna, amint a földgáz eléri a falut. Beregdédában a konzervüzem bővítését tervezi egy beruházó. Folyik egy 150 hektáros szőlőbetelepítési program Muzsaly és Bakta határában, ami idővel szintén jövedelmet biztosíthat a járásnak. Előkészületek folynak egy gyümölcsös telepítésére. Tevékenységem ideje alatt három nagyberuházót sikerült megnyernem a régiónak, ám ezek végül nem a járásban, hanem a városban telepedtek meg. Hol a földgázellátás hiányzott, hol a közutak állapota volt elégtelen, hol a munkaerő-kapacitással nem volt megelégedve az invesztor. A munkaképes lakosság jelentős hányada Magyarországon vállal munkát, és nem szívesen mondja fel külföldi munkalehetőségét egy itthoni, harmadannyi keresetet biztosító munkáért.

– Lát esélyt a járás bevételeinek növelésére?

– Kétségkívül igen. A most induló 5-6 beruházás előbb-utóbb mind adófizetővé válik, némelyik még ebben az évben, némelyik a jövő év elején. A munkánk gyümölcse beérőben van. A gazdasági problémák megoldása nem megy egyik napról a másikra. A napi mutatók nem feltétlenül mérvadói az eredményességnek. Remélem, hogy az elkövetkező időszak igazolja a magam és munkatársaim erőfeszítéseit.

Popovics Zsuzsanna