Kárpátaljai magyar holokauszt

Hatvanegy éve hurcolták el Kárpátalja magyar férfilakosságát

2005. november 25., 09:00 , 254. szám

Ezekben a napokban Kárpátalja-szerte ezrek emlékeznek arra, hogy a vidéket megszálló szovjet hadsereg 1944 novemberében tömegesen deportálta a kárpátaljai magyar és német civil férfilakosságot.

Az elmúlt vasárnap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség küldöttsége a Szolyvai Emlékparkban koszorúzási ünnepséggel emlékezett a kárpátaljai magyarság közösségi tragédiájára. A siratófalnál lévő tucatnyi koszorú, virágcsokor, gyertya és mécses jelzi: az áldozatok hozzátartozói, a kárpátaljai magyarok 61 évvel a tragédia után sem feledik mártírjaikat. A KMKSZ november 26-án tartja központi megemlékezését Ungváron, a Kálvária-dombi temetőben.

Beregszászban november 18-án emlékeztek a magyar férfilakosság elhurcolására, a több száz ártatlan helyi áldozatra. A gyászünnepség az 5. sz. középiskolánál, az egykor a "málenykij robotra" behívottak gyűjtőhelyéül szolgáló épület falán elhelyezett emléktábla koszorúzásával kezdődött, majd a megemlékezők az egykori Széna térre, az elhurcoltak emlékművéhez vonultak. Itt Horkay Sámuel, a KMKSZ városi alapszervezete elnökének köszöntője után a lágereket megjártak nevében Rontó József szólt az ártatlanok megpróbáltatásairól és értelmetlen haláláról, hangsúlyozva: a sok szenvedés ellenére, az egyre jobban fogyatkozó túlélők szívében nem a harag vagy a gyűlölet, hanem a keresztényi megbocsátás lakozik.

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei tanácsi képviselő ünnepi beszédében az emlékezés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: a 61 éve történtek nem épültek még be szervesen tudatunkba, mindennapjainkba, hiszen egyetlen mondat erejéig sem emlékeznek meg az akkori eseményekről a tankönyvek, a borzalmakról egy kivételével nem született irodalmi alkotás vagy film, nem emlékeznek meg azokról a múzeumok sem, s végül, nem történt meg az áldozatok, valamint hozzátartozóik rehabilitálása és kárpótlása. A szónok szerint az egész társadalom – szülők, pedagógusok, történészek és közéleti szereplők – közös feladata, hogy a mártírok emlékét megőrizze, s az elhurcoltak, az áldozatok neve és becsülete a jog előtt is visszakapja méltóságát. A megemlékezés Bohán Béla katolikus plébános és Taracközi Ferenc református tiszteletes igehirdetésével és áldásával zárult.

Aknaszlatinán előbb a település temetőjében lévő emlékkeresztnél, majd a római katolikus templom kertjében álló emlékoszlopnál adóztak a mártírok emlékének. Sóbányi Imre, a bányásztelepülés KMKSZ-alapszervezetének elnöke saját emlékeit felidézve elevenítette fel a helyi magyarságot megtizedelő tragikus eseményeket. Elmondta, hogy a bányászok gyanútlanul, fúvószenekarral mentek segíteni az újjáépítésben, hisz ezer éven keresztül nem volt arra példa, hogy a hatóságok így félrevezették, becsapták volna a lakosságot. Ezt az embertelenséget a katonai hatóság csak az addig rejtőzködő helybeli kommunisták segítségével tudta végrehajtani. "Azt kell látnunk, hogy ilyen törekvések napjainkban is vannak, emiatt éberen, nyitott szemmel kell járnunk" – hangsúlyozta a szónok. A helyi diákok ezután felolvasták a soha haza nem tért 175 szlatinai áldozat nevét. A gyászünnepség Szulincsák Sándor plébános által celebrált gyászmisével ért véget.

Nagyberegen a település temetőjében lévő emlékműnél idézték fel a 305 elhurcolt magyar férfi emlékét. A megemlékezést megnyitó Bálint András, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese kifejezte azon reményét, hogy a felnövekvő nemzedékben lesz annyi nemzeti öntudat és kegyelet, hogy ápolják mártírjaink emlékét, hisz ez tartotta meg a kárpátaljai magyarságot a szülőföldjén. Nagybereg szülöttje, vitéz Géczy Tihamér nyugalmazott esperes, a Kárpátalja Szövetség Hajdú–Bihar Megyei Szervezetének elnöke beszédében azokra az elhurcoltakra való emlékezés fontosságát hangsúlyozta, akiknek nem adatott meg a tisztességes, becsületes eltemettetés, de akiknek az emléke ott él az utódok, a kárpátaljai magyarok szívében, lelkében. Szilágyi Lajos, a Nagyberegi Református Líceum igazgatója, református lelkész és Pápai Gábor segédlelkész az alkalomhoz illő igéket hirdettek.

Bátyúban a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten Szántó János református lelkipásztor a "malenykij robot"-ot a deportáltak egyik legnagyobb hitbeli próbatételének nevezte, akik a halál fenyegető árnyékában sem hagyták el hitüket, Istenüket, és mindvégig hűek maradtak hozzá. Szántó Edit, a KMKSZ helyi alapszervezete elnökének beszéde után a helyi fiatalok, köztük az áldozatok unokái virággal a kezükben, az Úr asztalát körülállva verses-dalos műsorukkal csaltak könnyeket az emlékezők szemébe. Ezt követően az egybegyűltek az áldozatok emlékművéhez vonultak, ahol Beregszászi Ferenc, Bátyú polgármestere mondott beszédet.

Badalóban a Baráth Imre református lelkész által tartott istentiszteletet követően a templom közelében lévő emlékparkba vonultak a megemlékezők. Az emlékmű talapzatánál Balogh Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd Nagy Endre polgármester emlékezett a több mint hat évtizede jeltelen sírokban nyugvó férfiakról, akikért annak idején nem szólhatott a harang.

Kígyóson a megemlékezés résztvevőihez Szentpéteri Bertalan, Magyarország ungvári konzulátusának külgazdasági attaséja intézett beszédet. Szavai szerint azon szörnyű napok máig ható üzenete az összetartozás erejét kell, hogy erősítse az anyaországi és a határon túli magyarság között. Az ezt követő gyász-istentiszteleten Pocsai Vince református tiszteletes a hit megtartó erejére hívta fel a mai nemzedék figyelmét, arra, hogy az akkori áldozatok minden rájuk leselkedő veszély ellenére vállalták magyarságukat. Csok Bertalan egy kígyósi túlélő elbeszélése alapján feljegyzett lágeres verset olvasott fel. Megtisztelte jelenlétével a megemlékezést Kígyós testvértelepülése, Tiszarád küldöttsége, Markovics Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés művelődési osztályvezetője, Bálint András, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke.

P.Zs.,H.K.,B.Zs.,B.J.,F.Zs.,J.L.,V.O.