Választási készülődés a "nagyoknál"

2005. december 16., 09:00 , 257. szám

Rohamléptekkel folyik a politikai pártok felkészülése a tavaszi parlamenti választásokra. Ezenközben mindenki a közvélemény-kutatási eredményeket lesi és szövetségeseket keres.

A Demokratikus Kezdeményezések alapítvány és az Ukrainian Sociology Service közvélemény-kutató intézet által november 17-29. között 2000 fő részvételével elvégzett felmérés eredményei szerint a Viktor Janukovics volt kormányfő vezette ellenzéki Régiók Pártja vezeti Ukrajnában a népszerűségi listát. Az ellenzéki pártra a választók 22,8 százaléka szavazna. Második helyen áll a kormánykoalíció fő ereje, a Mi Ukrajnánk pártszövetség 12,7 százalékkal, őt követi 12 százalékkal a Viktor Juscsenko elnök által szeptemberben menesztett kormányfő, Julija Timosenko nevét viselő pártszövetség. A parlamentbe jutásra esélyes még a kommunista párt (4,9 százalék), a szocialista párt (4,8), valamint a Volodimir Litvin vezette Néppárt (4,7) nevű pártszövetség.

Ha leszámítjuk a szavazók 12 százalékát, akik még nem választottak maguknak pártot, illetve azt a közel 15 százalékot, akik nem kívánnak elmenni szavazni, Janukovics pártja 27,8 százalékot, a Juscsenkót támogató Mi Ukrajnánk 15,7 százalékot, Julija Timosenko Tömbje 14,7 százalékot, az Ukrajnai Kommunista Párt (KPU) 6,1, az Ukrajnai Szocialista Párt (SZPU) 5,9 százalékot, Litvin pártja pedig 5,5 százalékot kapna.

A százalékokat parlamenti helyekre átszámítva a 450 fős Legfelsőbb Tanács összetétele a következő lenne, ha most tartanák a választásokat: Régiók Pártja 165, Mi Ukrajnánk 93, Julija Timosenko Tömbje 88, KPU 36, SZPU 35, Néppárt 33 képviselői hely. Ebben az esetben tehát egyik politikai erő sem rendelkezne egyszerű parlamenti többséggel. Ha Juscsenko és Timosenko pártja koalícióra lép, 181 mandátumuk lenne közösen, 45-tel kevesebb, mint amennyi a parlamenti többséghez szükséges. Lehetséges szövetségeseik lehetnek az Olekszandr Moroz vezette szocialisták, illetve Litvin pártja.

A Régiók Pártjának a parlamenti többséghez 61 mandátuma hiányozna, de Janukovics számíthat a kommunista párt 36 képviselőjének támogatására. Ha tehát Litvin az ellenzékkel köt szövetséget, Janukovics nyeri el a kormányfői posztot. Így elemzők szerint a jelenlegi házelnök játszhatja a "mérleg nyelvének" szerepét.

Szociológiai felmérések szerint ugyanakkor márciusig még változhat a választók szavazási hajlandósága. A tavalyi elnökválasztáson Juscsenkóval szemben alulmaradt Janukovics népszerűsége az elmúlt két hónapban 5 százalékkal nőtt, míg a Juscsenkót hatalomba segítő "narancsszínű forradalom" lelkének tartott Timosenkóé két százalékkal csökkent. Nő viszont Juscsenko pártszövetségének a népszerűsége: míg a Mi Ukrajnánkat szeptemberben az ukránok 5,2 százaléka támogatta, októberben ez az arány 10,7, novemberben pedig 12,7 százalék volt. A kommunisták népszerűsége csökkenőben van, a Litvin vezette pártszövetségé pedig némileg nő. A fenti számok helyes értékeléséhez azért illik hozzátenni, hogy azokon még mindig érződik a szeptemberi kormányválság - igaz, egyre csökkenő - hatása. (MTI/Korreszpondent/Kárpátalja)

* * *

Nagy a mozgolódás, taktikázás a kisebb pártok háza táján is. A jobboldalon például több kisebb szerveződés is alakult. December 10-én jegyezte be a Központi Választási Bizottság (KVB) Kosztenko és Pljuscs Ukrán Népi Tömörülését. Az egykor a RUH-ból kiszakadt, Jurij Kosztenko által vezetett Ukrán Nemzeti Párt (UNP) mellett a tömörülés tagja lett a Szabad Parasztok és Vállalkozók Pártja, az Ukraina Szoborna Párt, valamint a Köztársasági Keresztény Párt is. Kosztenko szerint a tömörülés a parlamenti helyek 10 százalékát is megszerezheti.

A Viktor Pinzenik által vezetett Reformok és Rend Párt (PRP) sokáig nem tudta eldönteni, hogy a Mi Ukrajnánkhoz vagy Timosenkóhoz csatlakozzon-e. Végül úgy döntöttek, hogy a Pora Polgári Párttal alkotnak választási tömörülést, melynek listáját a nemrég visszavonult professzionális bokszoló, Vitalij Klicsko vezeti, aki korábban még több politikai erő, többek között a Mi Ukrajnánk pártlistáján is szerepelt. Tarasz Szteckiv, a PRP elnökhelyettese szerint - aki néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, hogy pártja a szavazók 5-10 százalékára számít - a Porával való szövetségkötést és Klicsko megnyerését követően már 15-20 százalékos eredményt is produkálhatnak. A PRP-t azonban jelentős veszteségként érte, hogy Mikola Tomenkót követően Timosenkóhoz távozott Szerhij Terjohin, a PRP volt elnökhelyettese.

A baloldalon is mozgolódások, helycserék tapasztalhatók. Ki gondolta volna, hogy az egyesített szocdemek listáját nem Viktor Medvedcsuk pártelnök vezeti majd, hanem az "öreg róka", Ukrajna első államfője, Leonyid Kravcsuk mögé sorakoznak fel az SZDPU(o)-sok, és Leonyid Kravcsuk Tömörülése néven választási koalíciót alkotnak az Ukrán Köztársasági Párttal, a Centrum Összukrajnai Egyesülés Párttal és a Nők a Jövőért nevet viselő politikai erővel. Ez utóbbit veszteségként érte, hogy a párt kárpátaljai megyei szervezete nem hajlandó végrehajtani a központi akaratot - egyesülni az SZDPU(o)-val - és tagjai kiléptek a szövetségből. Kravcsukék a szavazatok 7-10 százalékának megszerzésére számítanak.

A baloldal talán legradikálisabb politikai ereje, a Progresszív Szocialista Párt (PSZP) az Orosz-Ukrán Szövetség párttal alakított közös választási tömörülést Natalia Vitrenko Népi Ellenzéki Tömörülése néven. A Natalia Vitrenko PSZP-elnök által vezetett tömörülés radikálisan EU-, NATO- és WTO-ellenes és oroszbarát.

Mindezek a tömörülések és kisebb pártok mind a jobb-, mind a baloldalon jelentős mennyiségű szavazatot vehetnek el a parlamenbe jutásra legesélyesebb "nagyoktól".