Január 25. - Pál napja

Pálfordulónak is nevezik ezt a napot, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul (Saulus) ekkor tért meg a Damaszkuszba vezető úton, és ettől kezdve Pál (Paulus) apostol néven emlegetik. Pál napja termésvarázsló, de főleg -jósló nap volt. Az egész napi jó idő bő termést jelentett: "Ha Pál napján tiszta az idő, akkor jó szénatermés várható." Ha ez a nap ködös volt, a jószág pusztulására figyelmeztetett. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél is ellenkezőjére fordul: vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre lehet számítani. Ha Pál napján sütött a nap, és a medve kijőve barlangjából megijedt a saját árnyékától, majd visszabújt, akkor még ugyanolyan hosszú télre lehetett számítani, mint eddig volt. Ha nem látta meg az árnyékát és kint maradt, akkor rövid tél következett. A gyakori jószágpusztulásra is volt regula: "Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel." Az ínségre is volt mondás: "Ha Pál fordul fénnyel, az ember meghal éhhel." A Pál-napi tojásból kelt libát veszekedősnek, marakodósnak tartották. Pál napján egyes családok körében hagyomány volt a haláljóslás is. Ekkor életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítettek, ahány családtag volt. A pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megégett, arra halál várt a következő évben, akié pedig megpörkölődött, arra betegség leselkedett.

F. Zs.