Lesz-e kárpátaljai képviselő az ukrán parlamentben?

2006. február 3., 09:00, 264. szám

Ez év március 26-án -Ukrajna történetében először- olyan parlamenti választások lesznek, ahol kizárólag pártokra lehet majd szavazni, s a 450 tagú parlament képviselője is csak úgy lehet valaki, ha beáll valamelyik párt listájára. Nem minden induló párt juthat azonban be a parlamentbe, csak az, amelyik eléri a 3%-os küszöböt, azaz képes közel egymillió szavazatot összegyűjteni. Így a "kicsiknek", például a nemzetiségeknek, esélyük sincs arra, hogy önálló parlamenti képviselőjük legyen. Nem is hozott létre Ukrajnában pártot egyetlen nemzetiség sem, a magyarokat kivéve, akik mindjárt kettőt is alakítottak. Ennek azonban a parlament szempontjából nincs jelentősége, mert hiszen ha le is tudnák tenni a magyar pártok a törvény által előírt több mint százezer dolláros kauciót, az ukrajnai száztíz ezres magyar szavazói réteg voksa még egy magyar párt esetén sem lenne elegendő, s a pénz is odaveszne. Hogy érzékeltessük az arányokat, elegendő belegondolnunk, hogy amennyiben a ruszinok létrehozták volna saját pártjukat, s Kárpátalján minden szavazó rájuk szavazott volna, még úgy sem lenne esélyük bejutni az ukrán parlamentbe. Mindez nem jelenti azt, hogy a megyénkben leadott szavazatok nem hozhatnak helyeket a különböző pártoknak, hiszen a szavazáson valószínűsíthetően részt vevő mintegy hatszázötvenezer, s közte hetvenötezer magyar szavazó voksa mintegy 10 parlamenti mandátumot ér.

Az elmondottakból következően Kárpátalja, s ezen belül a magyarság képviselete is azon ukrajnai pártokon múlik, amelyek hajlandók a megfelelő személyeket a listájukra, pontosabban a listájuk bejutó helyére tenni. Minden párt a kapott szavazatok arányában részesül majd a parlamenti helyekből, ezért nagy a versengés a listák első néhány helyéért, hiszen ha a párt be is jut a parlamentbe, csak ezeknek a jelölteknek van esélyük a képviselőségre. A Központi Választási Bizottság adatai alapján a 2006-os választásokon negyvenöt párt indul, s ezek összességében 7745 képviselőt jelöltek a listáikon. Időközben 32 jelölt lemondott, vagy kizárták. Kárpátalja vonatkozásában ilyen eset eddig csak egy volt: P. Csucska mondott le a Nasa Ukraina 358. helyéről. A pártok többsége nem állította ki a teljes listát. Csupán néhány nagyobb párt jelöltjeinek a száma haladja meg a négyszázat.

Az induló negyvenöt párt közül 32 vett fel a listájára kárpátaljai jelöltet, összesen 137-et. Így a megyénkből kiállított képviselőjelöltek az összes jelölt 1,8%-át teszi ki. Referenciául szolgálhat Kárpátalja népességének aránya, amely az összukrán népesség 2,6%-át teszi ki. Másik viszonyítási pont a 2002-es, igaz vegyes rendszerben bonyolított választás lehet, ahol a jelöltek 2,5% volt kárpátaljai. A listát Natalia Vitrenko "Népi oppozíció" pártja vezeti, aki 17 kárpátaljai személyt vett fel a listájára. A "Ne Tak", az egyesített szociáldemokraták blokkja - 15, az Ukrán Szocialista Párt - 12, az NDP blokk - 11, a "Harmadik erő" pártja - 9, a Janukovics vezette Régiók Pártja - 8, a Nasa Ukraina - 7, a Vidrodzsennya, a Julija Timosenko, illetve a Litvin blokkja például egyaránt 5-5 ilyen jelöltet vett fel a listájára. Ezen jelölteknek majdnem a fele Ungváron lakik, de található a listákon 10 munkácsi, 3 nagyszőlősi, 2 csapi és 2 beregszászi illetőségű személy is, hogy csak a magyarok által lakott vidékeket említsük.

Csak példaképen ragadunk ki néhány nevet azok közül, akiket a magyar lakosság is ismerhet: Ivancso I.V., aki a Nasa Ukraina listájának 98., illetve Petyovka V.V., aki a 224., valamint Vehes M.M. rektor, aki ugyanezen lista 245. helyén szerepel. Rizak I.M. az egyesített szociáldemokraták "Ne Tak" blokkjában a lista 9. helyén van, Gyádcsenko V.O., ugyanezen lista 115. helyét, Rozental G.Z. pedig 432. helyét foglalja el. Palkó L. a Vidrodzsennya listájának 79. helyén szerepel. A Janukovics vezette párt 263. helyén találjuk Vascsuk F.G. rektort. Vojtovics I.E. a "Harmadik erő" pártlistájának 172. helyén, Prihogyko V.P. az NDP listájának 25. helyén, Barancsik I.I. az Ukrán Parasztpárt listájának 9. helyén van, Ratusnyak Sz.M. pedig a Litvin blokkban 55.-ként kapott helyet.

Mindez azonban csak puszta statisztika, ha nem vesszük figyelembe a pártok bejutási esélyeit. A Demokratikus Iniciatíva Alapítvány és az Ukrainian sociology service által közzétett december végi felmérésekre alapozva hét pártnak van esélye arra, hogy bekerüljön a parlamentbe: A Janukovics vezette Régiók Pártjának (31%, mintegy 175-185 parlamenti hely), a Julija Timosenko blokkjának (16,2%, 85-95 parlamenti hely), a Nasa Ukraina blokknak (13%, 75-80 hely), az Ukrán Szocialista Pártnak (4,8%, 26-32 hely), a Litvin blokknak (3,9%, 20-25 hely), valamint a Natalia Vitrenko "Népi oppozíció" pártjának és az Ukrán Kommunista Pártnak (egyaránt 3,8%, 20-25 hely). Ezekben a bejutásra esélyes pártokban összesen 56 kárpátaljai jelölt van, azonban ha figyelembe vesszük a várható mandátumokat, akkor biztos helyen ezek közül csupán 4 van: Matvijcsuk L.L. és Ledida O.O. a Régiók Pártjában (102. és 149.), Krill I.I. a Nasa Ukrainában (71.) és Kemenyás O.M. a Julija Timosenko blokkban (67.). Így a várhatóan befutó kárpátaljai képviselők a teljes testületnek 0,9%-át fogják képezni, ellentétben az eddigi 1,8%-kal, ami figyelembe véve a lakosság arányát mintegy 2,9-szeres alulreprezentáltságot eredményez. Mint látjuk, a valószínű befutók között magyar képviselőt nem találunk. Várhatóan a jelölteknek átlagosan 5,8%-a kerül majd be a parlamentbe, Kárpátalja esetében ez az arány 2,9%-ot tesz ki. Egészében véve a megyénkből bekerülő képviselők száma a jelenlegi pártpreferenciák fennmaradása esetén a jelenlegi felére fog csökkenni.

Mielőtt sarlatánsággal vádolnának meg azért, hogy a területi elv alapján vizsgáljuk a nem területi elven folyó választásokat, gyorsan le kell szögeznünk, hogy a pártoknak semmilyen törvény sem írja elő, hogy kit és honnan jelöljenek, vagy hogy valamiféle területi elvet érvényesítsenek. A jelenlegi visszaosztásos költségvetési rendszerben azonban korántsem mindegy, hogy egy-egy régió milyen parlamenti lobbyerővel rendelkezik, illetve általában mekkora az érdekérvényesítő képessége, s ezen a téren Kárpátalja viszonylatában a kilátások szerénynek mondhatók.

A tisztán pártlistás választási rendszerben eleve kódolva van a központnak a perifériák "rovására" történő megerősödése. A pártoknak az országos listák első helyeire országosan ismert embereket kell tenniük, s ezek túlnyomó része a fővárosban található. Következésképp, a bejutó képviselők nagy része (hozzávetőlegesen 60%, 260-270 képviselő) a kijevi lakosok közül fog kikerülni. A népszerűségi és jelöltségi adatok alapján még a Donyecki vidék fogja magát nagy létszámban (45-50) képviseltetni. A képviselőknek ez a fajta "központosítása" az állam megerősödése szempontjából még hasznos is lehet, azonban a regionális, esetleg nemzetiségi sajátérdekek érvényesítése szempontjából hátrányosan hat.

Nem Kárpátalja azonban a "legrosszabbul" járó régió, hiszen legalább kilenc olyan megye lesz, amelyik még nálunk is szerényebben reprezentálhatja majd magát a parlamentben. Az összes megye közül csak a Donyecki számíthat arra, hogy az új parlamentben több képviselője lesz a jelenleginél. Érdemes kelet-nyugati viszonylatban is megvizsgálni a várható képviselői eloszlást. A biztosan bejutó pártok jelöltjeinek kiválasztásáról elmondható, hogy a Janukovics vezette Régiók pártja, illetve a Julija Timosenko blokk az ország majd minden megyéjéből válogatott, igaz a Régiók Pártja jelöltjeinek mintegy 40%-a a keleti megyékből került ki. A Nasa Ukraina inkább a nyugati és közép-ukrajnai vidékről , míg a többi négy párt inkább a keleti megyéket részesítette előnyben. A biztos befutók között a kijevi jelöltek aránya a Litvin blokkban és a Nasa Ukrainában a legnagyobb, mintegy 84%. Ez az arány a Régiók pártja esetében a legalacsonyabb-42%. Egészében véve a keleti vidékekről bekerülő képviselők a parlament negyedét alkothatják, s ha a kijevi képviselők várható pártmegoszlását is figyelembe vesszük, "keleti" fölény prognosztizálható.

Gulácsy Géza