Önkényeskedés a tiszabecsi határállomáson

Egy nem létező rendelet margójára

2006. február 3., 09:00, 264. szám

"Elkeseredettségemben fogtam tollat" - kezdi levelét Hevesi Miklós szőlősgyulai olvasónk, akit január 4-én feleségével együtt visszafordítottak a tiszabecsi határátkelőnél, mondván: "nincs rendben a belépési vízumuk". Az útlevelükben lévő vízum érvényessége 2006. január 19-ig szólt, így meglehetősen érthetetlen, miért tagadta meg a beléptetést az intézkedő határőr.

A Hevesi házaspár január harmadikán éjszaka indult Nyíregyházára, ahol másnap egészségügyi kontrollra várták őket. A magyarországi belépésre jogosító vízumuk 2005. január 19-én kelt. A tavalyi évben egyetlen napot töltöttek Magyarországon (március 8.), amikor is szintén orvosnál voltak. Legnagyobb meglepetésükre a tiszabecsi határállomáson a határőr közölte: új rendelet lépett érvénybe, miszerint a C típusú vízum az első magyarországi belépést követő hatvan napig érvényes, és mivel ők tavaly márciusban lépték át először az ukrán-magyar határt, a hatvan napos vízum érvényessége lejárt.

"Kértem, adjanak egy másolatot a nevezett rendeletről. Nem kaptam. Kértem, hadd beszéljek a határőrparancsnokkal. Ezt is megtagadták, mondván, "alszik". Kértem, adják írásba, miért nem engednek át a határon. Ekkor egy órát várakoztattak a hajnali hidegben, még csak be sem léphettünk a vélhetően melegebb levegőjű határőrizeti épületbe. Nem voltak tekintettel se a beteg feleségemre, se arra, hogy esetleg fázunk a téli hidegben" - meséli megpróbáltatásait Hevesi Miklós.

A hivatalos indoklás szerint az Ukrajnába visszairányított házaspár "nem rendelkezett érvényes vízummal". Kezükben a papirossal, Hevesiék felkeresték a beregszászi konzulátus ügyfélszolgálati irodáját. Mint kiderült, itt semmilyen "új" rendeletről nem halottak, és teljesen értetlenül álltak az eset előtt. Tekintettel arra, hogy még aznap orvoshoz szerettek volna jutni, a konzulátus munkatársai két órán belül új vízumot állítottak ki a házaspárnak. Ezzel minden további nélkül átjutottak a beregsurányi határátkelőn, ahol egyébként szintén nem tudtak semmilyen rendeletről, és közölték, ezen a határátkelőn az előző vízummal is "simán" átkelhettek volna Magyarországra.

- Nem csak mi jártunk pórul. Az újév első napjaiban hozzánk hasonló módon több ukrán állampolgárt visszafordítottak a tiszabecsi határátkelőnél, ugyanazon "indokkal". Én a magam részéről nagyon sértőnek és méltatlannak tartom, hogy Európában, a XXI. században ilyesmi megtörténhet egy határon túli magyarral, aki Magyarország területére indul. Az anyaországban nem kívánatos idegenként bántak velünk, ki voltunk téve néhány határőr kényének-kedvének, majd megfagyva, megalázva kellett visszatérnünk, és a konzulátuson keresni igazunkat. A hatályos magyar törvények szerint még csak jogorvoslattal sem élhetünk. Kálváriánkat levélbe fogalmaztam, és megküldtem Komlós Attilának, a HTMH elnökének. Hadd tudják kormányszinten is, hogy bánnak a határon túli magyarokkal - mondta el lapunknak Hevesi Miklós.

- Ez esetben sajnálatos félreértés történt a tiszabecsi határátkelő részéről. Az első alkalommal, amikor hasonló ügyet jelentettek a konzulátuson, felhívtam az illetékes határőrparancsnokot, aki egy órán belül azt válaszolta telefonon, hogy valóban, valamit nem jól értelmeztek, és elnézést kérnek a történtekért. Hasonló határőrségi eljárás okán 6-8 ember jelentkezett a konzulátusi irodánkon. Akiknek a határon érvénytelenítették vízumát, azoknak szinte azonnal újat állítottunk ki. Jelen esetben valóban nem lehet jogorvoslattal élni, ami nemzetközi gyakorlat. Minden szuverén állam saját joga eldönteni, kit enged be és kit nem a maga területére. Az elutasítást indokolni sem köteles - mondta az esettel kapcsolatban Csengeri János, a beregszászi konzuli iroda vezetőkonzulja.

P. Zs.