2006. február 10.
"...És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg ami a Császáré, a Császárnak, és ami az Istené, az Istennek. És álmélkodának őrajta." Márk 12: 13-17
Ezen igeszakasz történetében összeáll egy vegyes, farizeusokból és Heródes-pártiakból álló társaság és egy számukra fontos kérdéssel Jézushoz mennek. A farizeusok - szigorú vallásos csoport, és épp olyan szigorú nemzeti párt tagjai voltak. Mértékadónak tüntették fel magukat mindenkivel, még Jézussal szemben is. Homlokegyenest ellenkezett ezzel a Heródes-pártiak társasága, világnézete: ők a római hatalom szimpatizánsai, sőt nem-ritkán bérencek is voltak. De most egyetértenek, egy pártba verődve azzal a kérdéssel mennek oda Jézushoz, hogy szabad-e a Császárnak - mármint a rómaiaknak - adót fizetni vagy nem? Elsőrendű provokatőrök. A kommunizmus ideje alatt is rendre jártak ilyenek. A kérdésükre csak két válasz lehetséges: ha igent mond, akkor nem jó hazafi, akkor nem is Messiás; ha nemet mond, akkor nyíltan kimondja, hogy a Császár ellen van. A kelepce jól el van készítve. De Jézusnak ez esetben is van mindenek felett való válasza.
A földi életünkben sok mindennek vagyunk adósai, akár diktatúrában, akár demokráciában, az államnak is. De mi elsősorban Istennek vagyunk az adósai. A teremtés és a megváltás jogán Isten tulajdonai vagyunk. Az Ő képét kell, hogy hordozzuk magunkon. A bűn nagyon összetörte ugyan az istenképűséget, de Jézus éppen "azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett." Ez magyarságunkra nézve is érvényes. Magyarnak lenni nem rossz, sőt jó dolog Máramarosban éppúgy, mint Beregben vagy Ugocsában, csak nem mindenhol, nem mindenkor, nem mindenkinek egyforma a teherviselése. Széchenyi István mondta Nyugaton emigrációban élő barátainak: Ha az őseimnek jó volt az a föld, annyi századon át, akkor nekem is jó.
Meg tudjuk-e őrizni és át tudjuk-e adni örökségünket az utánunk jövő nemzedéknek mi is? Mi Isten által legyünk magyarok, mert magyarságunkkal adósai vagyunk nemzetünknek is és az Istennek is, idelenn nagyon sokszor, odafenn egyszer számon fogják kérni. Mert ilyennek teremtett, így bocsátott el, így vár haza. Adjuk meg azt, ami az Istené.
Józan Lajos
