Még mindig a fegyver a legjövedelmezőbb

Ukrajna is igyekszik kihasználni a hadiipar szempontjából kedvező világpiaci helyzetet. Tavaly 650 millió dolláros bevételt hozott a fegyverexport, amivel az ország bekerült a világ tíz legnagyobb fegyverexportőrje közé.

Tény ugyanakkor, hogy a honi hadiipari komplexumnak (HK) hosszú távon nehéz lesz megtartania előkelő pozícióját. Arra hivatkozva, hogy Ukrajna hamarosan a NATO tagja lesz, Oroszország máris megpróbálja kiszorítani szomszédját saját piacáról, s elutasítja az együttműködést az ukrán hadiipari vállalatokkal. Ennek következtében számos ukrajnai vállalat kénytelen termeléskieséssel, vagy éppen a teljes leállással számolni. A kormány ugyanakkor optimista: a NATO-hoz való közeledés új lökést adhat a hadiiparnak. A gyakorlatban azonban a hazai állami megrendelések továbbra is csekélyek, miközben a HK tőkehiánytól szenved, időszerű gazdasági-technológiai átalakítása igen lassú. Szakértők szerint változások híján az ágazat még néhány évig képes lehet ugyan produkálni a jelenlegi bevételi szintet, hosszú távon azonban az összeomlás fenyegeti.

Mindazonáltal azt sem állíthatjuk, hogy állóvíz lenne a hadiipar. A változás jele például, hogy német befektetőkkel közösen gumilövedékes kézifegyverek gyártását kezdték meg egy Kijev melletti gyárban, ahol nem titkolják, hogy termékük igen népszerű, s hogy mintegy 10 ezer darabot gyártanak és adnak el belőle évente.

Általában véve is jellemző, hogy oszladozóban van az ágazatot korábban körüllengő sűrű homály. Így például januárban közzétették az ukrán fegyverexport adatait, igaz, egyelőre csak a 2004-es évre vonatkozóan. Ezek szerint 2004-ben az ukrán gyártmányú fegyverek legjelentősebb vásárlói az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Grúzia és India voltak. Legkeresettebb termékeink a repülőgépek, a repülőgéphajtóművek, a rakétarendszerek, a páncélozott járművek és a gyalogsági lőfegyverek.

A vezető szerep a hadiiparon belül változatlanul a repülőgépgyártásé, amely az ország valutabevételeinek mintegy 7 százalékát adja. Bár Ukrajna mindenekelőtt AN típusú szállítógépeinek eladásától remél jelentős bevételt, továbbra sem elhanyagolhatók az egykor a Szovjetunió által szállított, illetve a posztszovjet köztársaságok által továbbadott repülőgépek karbantartásával és felújításával kapcsolatos szolgáltatások.

A fejlesztésekról szólva nem feledkezhetünk meg az ukrán gyártmányú rakétákról. Ezen belül is ki kell emelnünk az SS-18-as ballisztikus rakétát. Talán még ennél is figyelemreméltóbb azonban az ugyancsak ukrán fejlesztésű Zenit hordozórakéta, mely páratlan a maga nemében az alkalmazott technológiai megoldásokat és paramétereit tekintve. A csendes-óceáni úszó kilövőállásról indított hordozórakétákat napjainkban műholdak pályára állításához használják egy nemzetközi projekt keretében.

A Kolcsuga radarrendszer egy állítólagos tiltott fegyverszállítás kapcsán vált közismertté még Kucsma elnök idején. Végső soron mégis az ukrán hadiipar hírnevét öregbítette az ügy, mivel közismertté vált, hogy a Kolcsuga lényegesen jobb paraméterekkel rendelkezik a jelenleg piacon lévő hasonló légvédelmi rendszereknél, amennyiben nem a lokátor által kibocsátott és a célobjektumról visszaverődő, hanem a célobjektum által kibocsátott sugárzás alapján működik.

Végül a honi fegyvergyártók legújabb büszkesége a Veprj, azaz Vaddisznó elnevezésű géppisztoly, amely egynegyedével rövidebb és 200 grammal könnyebb a híres-hírhedt Kalasnyikovnál, miközben a találati pontossága lényegesen magasabb.

Az ukrán hadiiparnak tehát vannak megfelelő kapacitásai, s a fejlesztéseikre is büszkék lehetnek, ám a legfontosabb kérdés mégis az, sikerül-e megtartani piacaikat, illetve újakat szerezni. A szakértők azt tartják, hogy jelenleg a fegyvergyártás terén a nemzetközi együttműködés teszi valóban piacképessé a gyártókat és a kereskedőket, hiszen több ország szakemberei lényegesen hatékonyabbak lehetnek az új fegyverrendszerek kifejlesztésében, illetve országaik együttműködése révén piaci jelenlétük is hathatósabbnak bizonyulhat. Ukrajna jelenleg Oroszország és Európa között áll félúton, s a hadiipar irányítóinak mielőbb el kellene dönteni, melyik tábor felé veszik az irányt, mert a fegyvergyártás tekintetében ma még alig létezik együttműködés Nyugat és Kelet között. (Kárpátalja/korrespondent.net/podrobnosti.ua/index.hu)