Koalíciókötés után, kormányalakítás előtt

2006. június 30., 10:00 , 285. szám

Péntekig kellett összehozni a koalíciót az alkotmányos előírások szerint, és az ukrán politika meg is birkózott ezzel a feladattal. Olyan sokáig bajlódtak azonban az ukrán történelem első koalíciójának létrehozásával - április eleje óta -, hogy most már a siker számít meglepetésnek, valamint hogy végül mégiscsak összeállt a narancsos hármas.

Alighanem Janukovicséknak is van ebben szerepük, akik pedig már a zsebükben érezték a Mi Ukrajnánkkal (NU) megkötött szerződést. Ez a természetellenes szövetség azonban nemcsak Juscsenko pártjának még drasztikusabb népszerűségvesztését okozta volna, hanem Janukovicsék azonnali hatalomátvételét is. Azok, kiszivárgott értesülések szerint, már így is sok képviselőt átcsábítottak a narancsos táborból - ha hatalomra kerülnek, ez az átállási hullám feltartóztathatatlanná vált volna. A Janukoviccsal kötött szövetség tehát két lépésben matt lett volna a Nasa Ukrajinásoknak, még ha meg is kapják a miniszteri posztok felét, vagy a nagyesküt Kusnarjovtól, hogy támogatják Ukrajna NATO-csatlakozását.

Maradt tehát a megegyezés a többszörösen megzsarolt, megsértett, átejtett partnerekkel a narancsos forradalom idejéből. Ilyen előzmények után persze nem csoda, ha a koalíciós megállapodást a kölcsönös gyanakvás kórdokumentumának lehet tekinteni. A megszületett szerződés agyonszabályozza a koalíció működését, hogy a szerződő felek ellenőrizhessék egymás lépéseit. A szöveg jogilag is aggályos, hiszen a koalíciós egyeztetési fórumokat, a tanácsot és a közgyűlést a kormány fölé helyezi, ami nem alkotmányos. Igaz, valószínűleg nem is fogják majd tudni működtetni a koalíciós szerződés agyonbürokratizált gépezetét.

Egyelőre azonban meg kell alakítani a kormányt, vagyis a hipotetikus 242 képviselőből legalább 226-nak meg kell szavaznia Timosenko miniszterelnökségét. Ezt egyszerre - csomagban - fogják megejteni Porosenkónak, vagyis Timosenko fő narancsos riválisának házelnökké választásával. Ha túl vannak az igazság ezen pillanatán, jöhet az egyeztetett parlamenti tisztségviselők (két házelnökhelyettes, 24 bizottsági elnök és helyettes) megválasztása, valamint a miniszterek és helyetteseik kinevezése. A pontos lista egyelőre nem ismert, de valószínű, hogy a koalíciós partnerek el fogják fogadni egymás jelöltjeit, miután az NU-sok beletörődtek Timosenko miniszterelnökségébe, a BJUT-osok pedig Porosenko házelnökségébe.

Janukovicsék mindent megtesznek majd, hogy beépített embereiket rávegyék a nyílt árulásra, de mégis az a valószínűbb, hogy a következő lapszámban már közölhető lesz a miniszterek és a parlamenti vezérkar névsora.

Utána Timosenko majd megpróbálja visszavonni a Jehanurov-kormány gázáremeléseit, hogy jó legyen a kormányzás startja, illetve jól induljon az elnökválasztási kampánya. Ezért ezt a tervet vagy az NU-sok próbálják leállítani, vagy az oroszok szólnak be. És Timosenko máris harcban áll majd a sötét erőkkel a fény seregeinek az élén.

Mindez persze csak hipotézis, de hogy valami hasonló be fog következni, arra a legóvatosabb elemző is nagy összegben merne fogadni. Megjósolni azonban nem lehet majd Timosenko viharos második miniszterelnökségének végkimenetelét.

Sz. K. M.