A tenger a sláger, meg a hegyek

Turizmus, üdülés 2006 nyarán (II.)

2006. június 30., 10:00 , 285. szám

Hol üdülünk, ha üdülünk egyáltalán, s mennyiért? - összeállításunk második részében arra próbálunk választ találni, mihez kezd, aki nem utazhat külföldre nyaralni, mégis vágyik a környezetváltozásra, a kikapcsolódásra.

Régi időkre visszatekintő hagyomány, hogy a nyaralás szónak szinte szinonimája mifelénk a Fekete-tenger. A Szovjetunióval együtt eltűntek ugyan a kedvezményes üdülési beutalók is, a turistaáradat azonban szinte változatlanul hömpölyög a Krím félszigetre és az Odessza környéki üdülőkbe.

Az első számú célpont természetesen a Krím, ahol az elmúlt évtizedben jelentős volt a fejlődés a félszigetre látogató, egyes becslések szerint évi mintegy 5-6 milliónyi, elsősorban Ukrajnából és Oroszországból érkező turista kiszolgálása terén. A jelek szerint azonban mégsem fejlődhet kellő mértékben a kiszolgálás, hiszen egyre gyakrabban panaszkodnak az ágazatban dolgozók, hogy az orosz turistákat hovatovább elszippantja az olcsó török tengerpart, s a belföldi nyaralók közül is mind többen szavaznak a külföldi üdülésre Törökországon kívül a bolgár, román vagy éppen a horvát tengerparton.

Összességében azonban mégiscsak jó és továbbra is népszerű nyaralóhelynek mondható a napsütötte, tenger nyaldosta félsziget. Aki állja a kiadásokat, s nyugodt, kényelmes nyaralásra vágyik, mindenekelőtt az utazási irodákon keresztül szervezheti meg zavartalan kikapcsolódását, egy hétre fejenként általában 150 és 500 dollár közötti áron.

Egyre többen vannak ugyanakkor, akik "saját szervezésben" vágnak neki a nagy útnak, s vagy a kempingezést választják, vagy az ismerőseik által ajánlott, esetleg az interneten felfedezett szálláslehetőségeket veszik igénybe. Ezekben az esetekben valóban elérhetünk némi megtakarítást, ám fel kell készülnünk arra, hogy főidényben a hazainál lényegesen magasabbak a vendéglátóipari és élelmiszerárak a tenger közelében. Az árszintet illetően a tapasztaltaknak irányadó lehet, hogy idén egyes számítások szerint mintegy 10-15 százalékkal is drágulhat a nyaralás a Krímen az elmúlt esztendőhöz képest.

A leggyakoribb probléma, amivel a turisták szembetalálják magukat, hogy az ajánlatban szereplő üdülőhely, a szolgáltatások elmaradhatnak mindattól, amit a reklámok, ismertetők, az utazási irodák ajánlata alapján vártak. Tapasztalataink szerint ez a belföldi turizmus egészére jellemző jelenség, s nincs más módja az esetleges csalódás megelőzésének, mint hogy megpróbáljuk előzetesen "lekáderezni" ismeretségi körünkben az adott üdülőt, illetve eleve a már általunk vagy mások által kipróbált lehetőségeket választjuk.

Azért-e, mert az év nagy részében nincs lehetőségünk kirándulni egy jót, vagy azért, mert közel van, s viszonylag olcsón megúszható a nyaralás, de tény, hogy egyre gyakrabban tekintünk úgy a Kárpátokra is, mint a nyári szabadság eltöltésének potenciális színhelyére. Ennek ellenére persze továbbra is igaz, hogy a nyaraló-gyógyuló vendégek túlnyomó többsége az ország keleti megyéiből érkezik hozzánk.

Ma már majd negyven szanatórium és gyógyüdülő, közel kilencven turistatelep és mintegy félszáz szálloda kínálja szolgáltatásait Kárpátalján, a napról napra izmosodó falusi turizmus kínálta lehetőségekről, a kempingekről már nem is szólva. A közkeletű tévhittel ellentétben ezek a szálláshelyek nemcsak az úgynevezett "síidényben" várják a vendégeket, de nyáron is.

Irányadóként elmondható, hogy a gyógyüdülőkben egy személy napi költségei általában 100 és 500 hrivnya között mozognak a szállás kényelmi fokozatától függően, ami magában foglalja az étkezés és a gyógykezelés költségeit is. Hasonló, esetenként valamivel olcsóbb árfekvésűek a turistatelepek, ahol általában szállást és teljes ellátást kapunk, s valamivel drágábbak a szállók és panziók, ahol legfeljebb a reggelit tartalmazza a szoba ára. Jó tudni, hogy az esetek többségében az intézmények 50-70 százalékos kedvezményt biztosítanak a vendégek kiskorú gyermekei számára.

Végül általában napi 60-70 hrivnyáért kaphatunk szállást és ellátást az úgynevezett falusi turizmus keretében (vagy éppen azon kívül) vendéglátással foglalkozóknál. Az árak ebben az esetben függnek attól is, mennyire felkapott az adott környék turisztikai szempontból. Rahó és a Hoverla környékén, példának okáért, várhatóan valamivel többet kell fizetnünk, mint például a megye síkvidéki részein, igaz, nyáron kiegyenlítettebb az árszint, mint télen. A falusi turizmus előnyeként kell megemlítenünk, hogy a vendéglátók az esetek többségében kiváló helyismerettel rendelkeznek, s készségesen segítenek napi programunk megszervezésében.

Általános szabályként megjegyezzük, hogy az elmúlt hónapok ár- és bérnövekedése, illetve a vendéglátóknál amúgy is megszokott szezonális árszintingadozás miatt utazás előtt minden esetben érdemes tisztázni az árakat, még azoknak is, akik a közelmúltból rendelkeznek tapasztalatokkal az adott intézményt illetően.

Nagyban segítheti tájékozódásunkat a nyári vakáció megszervezésekor immár az internet is, ahol némi kutakodás árán részletekbe menő leírásokra bukkanhatunk a kárpátaljai üdülők, szállodák, turistatelepek kínálatáról és árairól, valamint az utazási irodák kínálta turistautak igazán bő választékáról. (Kárpátalja/transcarpathia.org/zak-tis.www.com.ua)