"Feleszi" magát a tehén...

Egy jó fejőstehén ma 3-3,5 ezer hrivnyába kerül a Tiszántúlon, ami csak első hallásra tűnik soknak. A jószággal sok a munka, ráadásul "örökös", hisz vasár- és ünnepnap sem maradhat el az etetés-itatás, fejés. Idén rossz idők járnak a tehenes gazdákra: egy liter tejért egy pohárnyi ásványvíz árát kapják, már ha egyáltalán van, aki nagyban felvásárolja. A túlkínálat miatt ugyanakkor a városi piacokon sem könnyű értékesíteni a házi készítésű tejtermékeket. A hús felvásárlási ára kevesebb, mint tavaly, míg az üzemanyag és egyéb költségek idén is csak drágultak...

A nagyszőlősi járási Tivadarfaluban idén 102 tehenet hajt ki reggelente a csordás. Három évvel ezelőtt ugyanitt még közel háromszáz tehenet tartottak. A drasztikus csökkenés okai között szerepel a tej és a hús alacsony felvásárlási ára, valamint a takarmány-előállítás költségeinek emelkedése. Egy közepes tejhozamú tehén napi két fejéssel 20-25 liter tejet ad, ennek legalább felét minden gazda szívesen pénzzé tenné. A nagyszőlősi piacon a házi tejet 1,7 hrivnyás áron lehet értékesíteni, a felvásárló helyben 80 kopijkát ad literjéért. Azt is csak a reggeli tejért, mivel az esti hűtését nem tudják megoldani.

"Már nagyapám, édesapám is foglakozott tehéntartással. Jelenleg két tehén, két növendékjószág van az udvaron, ám azt gondolom, ősszel túladok valamennyin. A borjút 6, a tehenet 5 hrivnyás kilónkénti áron szedik élősúlyban. Tavaly 9 és 7 hrivnyát adtak érte, ehhez képest igen visszaesett a felvásárlási ár. A jószág ma sem eszik kevesebbet. Egy szezonban 3 tonna szénát készletezünk tehenenként, mellé több mázsa szemestakarmányt. A sertés ára is visszaesett, míg a takarmány megtermelése a duplájába kerül" - vázolja a tényeket Mészáros András, Tivadarfalu legelőgazdája.

Csengeri Gáborék két fejőstehenet gondoznak, emellett két darab kétmázsás hizlalt sertésre várnak vevőt - mindhiába. "Élősúlyban 6,5-7 hrivnyáért vinnék a disznót, a piacon meg közel 30 hrivnyáért mérik a színhúst. Ha nem adjuk el időben, a mostani terményárak mellett feleszi magát a jószág - mondja Erzsébet, a háziasszony. - A tejjel se járunk jobban. Egy időben hordtam a piacra, de előfordult, hogy délután négyig hiába álltam a tejfellel, túróval. Ha lenne, aki helyben feldolgozza, mi is szívesen visszavásárolnánk a friss vajat, sajtot."

A ráfizetéses állattenyésztés, mezőgazdaság negatív következménye, hogy a Tiszántúlon is egyre több termőföld van parlagon. Akinek nincs saját traktora, annak a magas üzemanyagárak miatt semmi jövedelmet nem hoz 2-3 hektárnyi föld megművelése. Egy hektár föld szántása-vetése, műtrágyázása belekerül 1500-1600 hrivnyába. Ezt az árat sokan nem tudták tavasszal kifizetni és hitelbe műveltették a földet.

Popovics Zsuzsanna