2006. szeptember 1.

2006. szeptember 1., 10:00 , 294. szám

"Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná." (Mk 7,15)

A mindennapi keresztény életünkben gyakran beszélünk a bűnről, rosszról, tisztátalanságról, anélkül hogy eljutnánk a bűn gyökeréhez. A mai üzenetében Jézus a figyelmünket a bűn forrására irányítja. Ez nem más, mint az ember szíve. Mint ahogy szívvel tudunk együtt érezni, szeretni, megbocsátani, ugyanazzal a szívvel tudunk rosszat gondolni, haragudni, lelkileg ölni. S ez az, ami beszennyezi az ember szívét és egész lényét.

Az életünkben mindig a belső döntésünk a legfontosabb. Jézus éppen erről szól a mai evangéliumban. Merünk-e dönteni Jézus mellett? Akarjuk-e követni Őt mindennap és mindenben? Ha igen, akkor Jézus tölti be a szívünket és egész életünket. Akkor minden, ami belőlünk származik, Jézus tanítása lesz, s az nem lehet rossz vagy tisztátalan. Tehát ahhoz, hogy az ember tisztátalanná váljék, szükséges szívének döntése. Mert a döntéssel az ember egész lényével igent mond a bűnre. Ugyanakkor a jóhoz is kell szívének döntése, hogy az életében megteremje a maradandó gyümölcsöket.

A mindennapi életünkben egyéni törekvésünk által tudunk jó emberré válni, de szent emberré csak Jézussal lehet. Ezért szükséges Jézus az életünkben, hiszen csak vele maradhatunk meg tiszták a szívünkben.

Ezek után mégis fölmerül egy kérdés: mi szennyezi be az embert? Erre van egy rövid példa. Amikor az ember feje fölött röpködnek a madarak (mint külső rossz gondolatok), azért nem vagyunk felelősek. De amikor ezek a madarak fészket raknak az ember fején, azért felelősek vagyunk, mert a szívünk döntése engedte meg. Őrizzük a tisztaságot, mert ezáltal Jézuséi vagyunk.

Losák István