Boldoggá avatták Salkaházi Sárát

Vasárnap a budapesti Szent István Bazilika előtt mintegy tízezren voltak jelen Salkaházi Sára boldoggá avatási szertartásán. Erdő Péter bíboros olvasta fel a szentmisén XVI. Benedek levelét, amelyben a pápa hozzájárul, hogy boldoggá avassák Salkaházi Sára szociális testvért. "Apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója, Salkaházi Sára vértanú szüzet (...) mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák (...) minden év május 11-én" - szól az egyházfő levele.

Erdő Péter szentbeszédében szólt arról, hogy a hit, ha tettek nem származnak belőle, önmagában holt dolog. Salkaházi Sára a legszegényebbek segítése mellett "különleges szerepet töltött be a nők méltóságának elismerése" tekintetében. "Felismerte, hogy a munka, a család, a társadalom terhei iszonyú súllyal nehezednek a gyermekeiket nevelő, dolgozó asszonyokra, a szegényebb néposztályok tagjaira".

Salkaházi Sára mártírsága ma is aktuális - mondta Erdő Péter, hangsúlyozva: "Megújulásra és kiengesztelődésre pedig égető szükség van társadalmunkon belül, de a népek között is itt a Kárpát-medencében és az egész világban."

Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, 1929-ben Budapesten belépett a Szociális Testvérek Társaságába. Életrajzának talán kevéssé ismert kárpátaljai vonatkozásai, hogy 1937-ben beutazta az itteni városokat, előadásokat tartva a katolikus lányoknak és asszonyoknak, majd 1938-39-ben a Técsői és a Rahói járás szociális előadója volt. A II. világháború idején részt vett az üldözöttek mentésében, s ezért 1944. december 27-én a nyilasok elhurcolták, és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték. Salkaházi Sára boldoggá avatási eljárása tíz éve kezdődött meg. XVI. Benedek pápa ez év április 28-án írta alá a boldoggá avatásról szóló dekrétumot. (Kárpátalja/MTI)