1946-ban 66 000-en vallották magukat magyarnak

Kárpátaljai demográfiai helyzetkép

2006. október 6., 10:00, 299. szám

A rendszeres népszámlálások története a mai Kárpátalja területén több mint egy évszázados múltra tekint vissza. 1880-tól kezdve Magyarországon a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően tízévente lebonyolított népszámlálások szolgáltattak átfogó felmérést a lakosságról. A csehszlovák érában Kárpátalján két népszámlálást tartottak: 1921-ben és 1930-ban. Az anyaországhoz való visszacsatolás után 1941-ben került sor erre. A szovjet érában 1959-ben, 1970-ben, 1979-ben és 1989-ben voltak népszámlálások, a függetlenné vált Ukrajnában pedig eddig összesen egyet tartottak, 2001-ben.

A rendelkezésre álló adatok tükrében mód nyílik követni a magyarság és ukránság számának és arányának változását 1880 és 2001 között. 1880-ban a mai Kárpátalja területét kitevő 4 vármegyében 105 343 ember vallotta magát magyarnak (az összlakosság 25,8%-a). 1910-ig a magyarok száma növekvő, ekkor 184 287-en éltek itt (az összlakosság 30,8%-a). Az 1921-es népszámlálásnál már lesújtó a helyzet: az 1910-es állapotnál mintegy hetvenezerrel kevesebben, 111 052-en vallották magukat magyarnak. A nagyarányú csökkenésben szerepet játszott az emberek tömeges kivándorlása a tengerentúlra (USA, Kanada, Dél-Amerika stb.), az első világháború és a trianoni határok létrejöttét követő áttelepülések. 1921 és 1941 között a magyarok száma megduplázódott: az 1941-es népszámláláskor 233 840-en vallották magukat magyarnak (az összlakosság 27,4%-a). A háborús események és a magyar férfiak szovjet lágerekbe hurcolása is jelentősen éreztette hatását: 1946-ban 66 000-en vallották magukat magyarnak (az összlakosság 8,7%-a). Ettől kezdve

1979-ig növekszik a magyarok száma: ekkor 158 446-an vallották magukat magyarnak (az összlakosság 13,7%-a). 1979-től 2001-ig lassú, de folyamatos a magyarság fogyása, és ez még most is tart. 2001-ben Kárpátalján 151 516 magyar élt. Tekintetbe véve, hogy kevés gyermek születik, sokan vándorolnak ki és telepednek le külföldön, valamint asszimilálódnak, 2010-re várhatóan 140 000 körül lesz a magyarok száma.

Az ukránok (ezen belül a ruszinok) száma 1880-ban 244 742 fő volt (az összlakosság 59,8%-a). Talán meglepő, de lélekszámuk a magyarokhoz viszonyítva egészen 2001-ig lassú, folyamatos és egyenletes növekedést mutat. 1941-ben már 502 329-en éltek itt ukránok és ruszinok (az összlakosság 58,8%-a), míg 2001-ben már 1 010 127-en (az összlakosság 80,5%-a).

Más, kisebb nemzetiségeket 1989 és 2001 között figyelembe véve, növekedett a románok - 1989-ben 29 485 fő, 2001-ben pedig 32 152 -, valamint a cigányok száma. 1989-ben 12 131-en vallották magukat cigánynak, 2001-ben pedig 14 004-en. Minden más nemzetiség - szlovákok, németek, oroszok, beloruszok - száma lassan, de folyamatosan csökken.

Vallás tekintetében is érdekes a helyzet. Szinte mindegyik történelmi egyház (református, római és görög katolikus) magyar híveinek száma csökken. A reformátusok száma Kárpátalján 2001-ben kb. 100 000 volt (ehhez a felekezethez szinte kizárólag magyarok tartoznak). A római katolikusok száma 2004-ben 65-70 000 fő volt. Ebből magyar volt kb. 40 000 (össz.85%-a), míg 8% szlovák, 4 % német és 3 % ruszin volt. A görög katolikus hívek száma 1996-ban több mint 300 000 (ukránokkal, oroszokkal együtt), ebből kb. 30 000 volt a magyarok száma. Tíz év elmúltával most ez kb. 5-6 ezer magyar hívővel kevesebb: 24-25 000. A pravoszláv vallást Kárpátalja mintegy 30%-a gyakorolja, s zömmel az orosz, ukrán lakosság körében. A hívek száma mintegy 380-400 000 körül van.

F. Zs.