Megtartható-e a kisebbségek nyelve?

A nyelvi másság dimenziói

2006. november 3., 09:00 , 303. szám

A nyelvi másság dimenziói (Dimensions of Linguistic Otherness) címmel rendezett angol nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát az MTA Nyelvtudományi Intézete október 25-27. között Budapesten, ahol amerikai, ír és holland szakértők mellett nyolc közép-európai ország (Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Románia, Szlovénia, Moldávia és Magyarország) szakértői tartottak problémafelvető előadást az egyes államok nemzetiség- és nyelvpolitikájáról, a kisebbségek nyelvi helyzetéről, a kisebbségi nyelvek megmaradásának, fenntartásának esélyeiről és lehetőségeiről. Az Európai Unió támogatta tanácskozás fő célja a térség kisebbségei nyelvi helyzetének feltérképezése, valamint közös tapasztalatok és ajánlások megfogalmazása, egy összehangolt nemzetközi kutatási program előkészítése, megalapozása volt. Ukrajnát Svitlana Melnyk, a Kijevi Sevcsenko Nemzeti Egyetem oktatója, valamint dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese képviselte előadóként a konferencián.

Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy bár valamennyi érintett állam ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, így a nyelvi kisebbségek helyzetét illetően 'de jure' pozitív változások történtek, ám 'de facto' a kisebbségi nyelvek fenntartása mindenhol különböző problémákat vet fel. Megtapasztalhatták továbbá a résztvevők azt is, hogy számos közös vonás mellett mindenütt specifikus, csak az adott országra jellemző kérdések is felmerülnek. Csehországban például az őshonos kisebbségek mellett a vietnámi bevándorlók nyelvi jogai jelentenek problémát. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában elsősorban a magyar és roma közösség, Szlovéniában a magyarok és olaszok, Magyarországon pedig főként a romák, míg Moldáviában és Ukrajnában az oroszok jelentik az elsődleges gondot az államnak.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a kisebbségi nyelvek megtartásának kérdése azonos módszertani keretben kutatható és vizsgálandó probléma ugyan, ám nem szabad abba a hibába esnie a kutatónak, hogy egy kalap alá veszi az egyes kisebbségeket, hiszen a kisebbségi közösségek lehetőségei, igényei és problémái között jelentős eltérések lehetnek. Nem kezelhető például egyformán az ukrajnai és csehországi oroszok, vagy éppen Ukrajnában az oroszok és a lengyelek nyelvi helyzete. Összhang volt továbbá a résztvevők között abban is, hogy a nyelvi sokszínűség fenntartandó érték Európa ezen szegletében is.

nmi