1886 - Honismereti barangoló a Latorca-parti városban

Thomán István a Csillag Szálló nagytermében

2006. november 10., 09:00 , 304. szám
A munkácsi Csillag Szálló anno

Thomán István zongoramuvész, zeneszerzo és zongoratanár vidékünk szomszédságában, a Zemplén megyei Homonnán született 1862-ben. Zenei tanulmányait szülovárosában és Kassán kezdte, majd Budapesten folytatta. A Zeneakadémián tanult, ahol többek között Erkel Ferenc, majd 1883 januárjától Liszt Ferenc növendéke lett, akit követett Weimarba, majd Rómába is, ahol már mesterének egyik legtehetségesebb tanítványaként keltett csodálatot. Ebben az idoben két alkalommal Liszt-ösztöndíjat is nyert. Késobb a Budapesti Zeneakadémia zongoratanszékén tanított. Nagyszeru zenepedagógus volt, aki kiváló magyar zenészek egész sorát nevelte.

Dohnányi, Reiner Frigyes, Keéri-Szántó, Székely Arnold, Engel István, Ungár Imre és Bartók Béla is tanítványai közé tartozott, akivel egy életre szóló barátságot is kötött. Zongoramuvészként Európa-szerte turnézott, ahol foleg Chopin, Schumann és Lisz muveivel lépett a nagyérdemu elé. Hangverseny-zongoristaként és kamaramuzsikusként Európa-szerte elismerték. Zeneszerzéssel ifjúkorában foglalkozott.

A zenetörténet Liszt Ferenc zenei örökösének, elokelo kultúrájú, méltó és leghivatottabb magyar letéteményesének tartja. Szeretett mesterérol több felbecsülhetetlen értéku írása is megjelent.

24 éves volt 1886-os munkácsi vendégszereplése idején. Három hónap múlva, július utolsó napján elhunyt Liszt Ferenc.

Sikerült rátalálnom a Munkács nevu hetilapban - amely akkor még az egyetlen újságja a városnak - azokra a korabeli cikkekre, amelyek egyrészt Thomán közelgo hangversenyére hívták fel a Latorca-parti város zeneszereto polgárainak figyelmét, másrészt az a szám is elokerült, amely magáról a hangversenyrol számolt be.

Az alábbiakban következzenek részletek a nevezett írásokból.

" Thomán Ferencz (a cikk írója elírta a nevet - a szerzo) Liszt Ferencz egyik legkedvenczebb tanitványa szándékozik e hó 8-án vagy 9-én hangversenyt adni városunkban; - a hangverseny jövedelmének egy része a noegylet árvaházát fogja illetni. - Érdemesnek tartjuk ide iktatni elso nyilvános fellépésérol a "Budapesti" hirlap kritikáját. - Thomán István Liszt Ferenc egyik kedvenc tanitványa lépett önálló hanversenynyel a fovárosi közönség elé a teréz-erzsébetvárosi kör termében. A közönség, egyaránt nagy és diszes, mindjárt a legelso számok után meggyozodött arról, hogy a "kedvenc tanitvány" ezuttal nem a közönséges, sokszor koptatott szólásmód, hanem a fiatal zongoramuvész csakugyan becsülettel érdemelte ki, hogy a mester örömét lelje benne. Thomán István egyike a legértelmesebb zongorajátszóknak, a kit Leschetitzky és a többi nagy kitünoség óta hallottunk. Csorbitlan teknikáján látszik a Liszt vezetése. Gyöngyszerüen pergo, tiszta skálája, kellemes - bár néha talán tulságosan is érces - hangvétele, a jobb bal kéz és bevégzetten egyenletes ensenbleja, a meglepo könnyüség minden nehézségben valóban egész szokatlan tulajdonságok voltak az ifju zongorajátszótól. A Tausig féle magyar nóta átiratban teljes értékével és szimpatikus voltával szólhatott ez a kitüno fiatal ero, nem is szólva a Liszt-darabokról, a melyekben összes technikai készültségét csillogtathatta.A közönség sokat tapsolt Liszt Ferenczczel együtt, a ki Haynald kardinális társaságában hallgatta végig a hangversenyt. A taps ezuttal sokat fejezett ki: örömet, hogy egygyel több a hazai muvészek száma. Hisszük, hogy a mi közönségünk örömmel fogadja az ifju muvészt."

A munkácsi fellépést nagy várakozás elozte meg. A zenei kínálat gazdag és igényes volt. A romantika mestereit szólaltatták meg az eloadók. Az újság egy másik elozetesébol tudjuk, hogy " Thomán István zongoramuvész az általunk jelzett hangversenyt szombaton fogja megtartani a "Csillag" szálló nagytermében...a musor ez:

Mendelssohn, Ouverture négy kézre eloadják: Hubertné, Thomán.

a.) Chopin Fantasie F-moll; b.) Kovács Leo, Deux mazurkas; c.) Tausig "Magyar czigány dallamok" Thomán

Mendelssohn "Hegedü verseny" E-moll 1-so tétel, eloadják Freund László, zongorán kiséri Hubertné

Dalok, Kabáczy Mihály, zongorán kiséri Hubertnéa.) Liszt "Liebestraum" As-dur; b.) Liszt "Le rossignole"; c.) Liszt "Rhapsodie espagnole" Thomán

Liszt "Ungarischer Sturm-Marsch" négykézre eloadják: Hubertné, Thomán. Jegyek válthatók Gottier L. gyógytárában, és este a pénztárnál..."

A hangversenynek fergeteges sikere volt. Íme néhány részlet a munkácsi krónikás beszámolójából:

"Fiatal muvész, az elso nagy siker után, melyet a fovárosi sajtó oly egyhangulag ismer el, idejön a mi körünkbe, ide hova a muvészet oly ritkán lép be s meglepettve veszi észre, hogy a kárpátalji kis városkában (eddigi kutatásaim szerint ez az elso írott forrása a "Kárpátalja" szó jelzoi használatának vidékünkön, ahogy már egy korábbi cikkemben jeleztem - a szerzo) oly hivatott képviseloi vannak a muvészet egyes ágainak, melyet o remélni sem mert, s mikor Spányi Hubert Edith mellé ül zongorázni, igy nyilatkozik: "Nagy utamban még nem találtam egy kis városban sem oly jól iskolázott és kiképzett dilletánsokat, mint itt", s mikor a hangversenyen leülnek s négykézre eljátszák a Mendelssohn "Hebridák" nyitányát gyönyöru egyöntetüséggel, a közönség taps vihara szól a derék muvésznek; de szól a mi kedves muvésznonknek is, ki a miénk, kit megbecsülni, tisztelni és szeretni tanultunk eddig.

A mai hangverseny hose Thomán a muvész. Kedvezo elojelek elozték meg; a kritika - mit muvészetérol olvasánk, felköltötte várakozásunkat minden irányban ...e várakozás megmutatta, hogy mily gyönyörüek Chopin muvei, ha ugy, mint o, a mester szellemében s szívhez szóllóan adatnak elo. Örömmel hallottuk hazánk fia, Kovács Leo fülbemászó mazurkáit, csak azt sajnáltuk, hogy azokat ugyan ezen szerzo keringojével nem pótolta. - Muvészi technikáját és eredeti felfogását bámultuk a Tausig féle "Czigány dallamok" eloadásánál, melylyel már budapesti elo fellépése alkalmával hallgató közönségét elragadta. Csak csekély elismerésnek mondható azon pompás koszoru, melyet ez alkalommal "munkácsi emlékül" kapott.

A "pieces de resistance"-ot képezték Liszt darabjai. A tanitvány, hogy dicséri meg a mestert, mindenki kiváncsian várta? S nem csalódtunk várakozásunkban; mert azon discrét és finom felfogás, a piánók és forték vissza adása csak annak lehet tulajdonává, kinek a Mester éloszóval adhatja elo utasitásait, s ki az o intentióit közvetlenül az o környezetében tanulja ismerni és valósitani.

Zeneérto és laikus közönségünk a "rossignole" (pacsirta) és "spanyol rhapsodie" hallattára tapsviharban tört ki, hangzottak el "éljenek és a hogyvoltak."

"A tanitvány fényesen dicsérte mesterét s a nagy muvész nem tehetségtelen egyénre pazarolta pártfogását s valóban örvendenünk kell, hogy több van egy magyar muvészszel, ki hirt és becsülést szerez a magyar névnek.

Hubert Spányi Edith az eloször emlitett darabon kívül zongorán kisérte Kabáczy Mihályt és Freund Lászlót, záradékul 4 kézre adták elo Thomannal Liszt "Ungarische sturm marsch"-át.

Nem eloször gyönyörködött közönségünk kedves és muvészi élvezetet nyujtó játékában Hubert Spányi Edith urnonek, kitüno és finom érzéke és iskoláját már számos alkalommal halottuk és bámultuk, bár ma egy olyan muvészszel játszott, kit a fováros is örömmel üdvözölt, de ki kell jelentenünk, hogy épen a közös játék egyöntetüsége és muvészi tökélye mondatja velünk, hogy örvendhet közönségünk, hogy ily "muvész dilletánst" mondhat a magáénak.

Freund László Mendelssohn "Fantasie"-ját adta elo hegedün. (Az elozetes programban az e-moll hegeduverseny elso tétele szerepelt, de az is lehetséges, hogy a cikk írója a "Fantasie" névvel jelöli azt. Viszont az sem kizárható, hogy egy másik murol van szó - a szerzo.)

Régi jó ismerose a mi közönségünknek Freund úr; muvészi tökélyre vitt játékában nagy élvezetet találunk most is. Igazán sir, ri kezében a hegedü... Különben a hur elszakadása által eloállott kis kellemetlenséget boven kárpótolta a saját szerzeményü "Magyar dallamok" lágy és tiszta eloadása által...

Kabáczy Mihály...eloadott dala a közönséget kellemesen lepte meg, régi fellépése és a mostani közt nagy haladást kell constatálnunk, s hozzá járulunk azon gratulátióhoz, melyet a dalegylet karmesterének tettek, hogy ily kitüno hangu tagokkal Pécsett babérokat és kitüntetéseket szerzend.

Köszönetet és elismerést kell mondanunk azoknak, kik e muvészi est sikerének elérése czéljából oly buzgóan fáradoztak s nem fogják rossz néven venni, ha becses nevöket itt megemlitjük, ezek: Dr. Schlesinger Kálmánné urhölgy, és Meisels Jakab úr.

Thomán Istvánt, ki most kisebb körutra idul, kisérje utjában rokonszenvünk és elismerésünk, a kik pedig körünkbe maradtak, azokat részeltessük tiszteletünk és szeretetünk jeleinek nyilvánulásaiban, mert ezt a mi közönségünktol méltán megérdemlik."

Munkács zenekedvelo közönsége komoly erofeszítéseket tett, hogy a kis Latorca-parti városba eljussanak a muzsika hivatott tolmácsolói. Thomán Istvánnak személyes ismerosei, rokonai voltak itt. Nyilván nekik köszönheto, hogy az 1886-os koncert megvalósulhatott. Ezeket a rokoni-baráti kapcsolatokat bizonyítja továbbá az eloadómuvész kiemelt segítokészsége is a város iránt. A lapok tanulmányozása során valamennyire rekonstruálni lehetett Thomán István és a munkácsiak kapcsolatát: a krónikások mindig nagy szeretettel és tisztelettel számoltak be Liszt Ferenc szeretett tanítványáról. Következzék egy rövid keresztmetszet a fellelheto híradásokból és a nagyobb beszámolókból:

Az elso munkácsi hangversenye után a fiatal zongorista ígéretéhez híven a befolyt jövedelem egy részét a munkácsi noegylet árvaháza javára ajánlotta fel, s ezen felül honorálta a koncerten közremuködoket is, amit a városi lap nyílt köszönettel nyugtázott. Néhány esztendo múlva megtudjuk egy rövid hírbol, hogy a fiatal pianistát kinevezték a Liszt Ferenc által alapított Zeneakadémia tanárává.

1890 novemberében a munkácsi közkórház felavatása alkalmából egy nagysikeru zongoraestet adott Thomán István Munkácson az intézmény javára.

A városban annyira sajátjuknak érezték ezt a nagyszeru embert, hogy Neuschlosz Valériával 1894-ben Budapesten kötött eljegyzésérol és a készülo esküvorol is tudósították a város polgárságát: " Thomán István, az országos zeneakadémia tanára, ki városunkban több családdal van rokonságban, a budapesti Dohány utcai izraelita templomban esküszik."

Közel húsz évig kell várnunk a következo rövidke hírre, amibol az világlik ki 1913 oszén, hogy a neves zongorista egy jótékonysági hangversenyen fog játszani. Az elso világháború szenvedései közepette is igényelte a város a szépet. A nagyon komoly szakmai háttérrel rendelkezo Munkácsi Filharmónia Egyesület XVI. hangversenyét rendezte meg "a kárpáti falvak újjáépítésének céljára". Más híres vendégmuvészekkel egyetemben 1916 márciusában Thomán István is elvarázsolta játékával a hálás közönséget.

A cseh megszállás éveibol, 1925 áprilisából is fennmaradt egy rövid hír, amely felidézte Thomán István alakját a munkácsiak lelkében: Hirsch Sári és Steinhardt Anna zongoramuvészek, "Thomannak legkiválóbb tanítványai" készültek koncerttel a városba. Ez az utolsó fellelheto híradás a Latorca-parti város sajtójában Liszt Ferenc kedves tanítványáról, aki eloadómuvészként és zenepedagógusként nagyon sokat tett a magyar és az egyetemes muzsika népszerusítéséért. Méltán büszkék lehetünk arra, hogy városunk ilyen szoros kapcsolatokat ápolt a híres muvésszel, aki egyébként 1940-ben Budapesten adta vissza lelkét teremtojének hetvennyolc esztendos korában.

Munkács polgársága valóban szívügyének tekintette a kultúrát. Igyekezett minden lehetoséget megragadni, amely által lelkileg és szellemileg csiszolódhatott. A hangversenyek és egyéb rendezvények megszervezése és lebonyolítása terén pótolhatatlan szerep jutott az egyéni kezdeményezéseknek. A személyes ismeretség, barátság, netalántán rokoni kapcsolat nagyszeru lehetoséget rejtett magában. Ennek egy igen szép példája Thomán István munkácsi "hagyatéka".

Popovics Béla,