Pénz van a havas hegyoldalban

Lassan újra itt a tél! Több tízmillió dollárban mérhetők az ukrajnai, ezen belül kárpátaljai síterepekbe, üdülőkbe eszközölt befektetések. A helyi költségvetéseket azonban mindebből gyakorta csak a földbérleti díj gazdagítja.

A szakértők szerint a síparadicsomokba eszközölt befektetések általában 15-17 év alatt térülnek meg. E meglehetősen hosszú megtérülési idő ellenére ma a turizmusnak éppen ez az ágazata számít a legvonzóbbnak az országban. Ukrajnában a legtöbb befektetést jelenleg a Bukovely (Ivano-Frankivszk megye) és a Szlavszkoje (Lemberg megye) síterepek vonzzák. A távlati tervek között szerepel egy további jelentős síparadicsom kialakítása a Krím-félszigeten, az Ai-Petri-hegy térségében, amibe osztrák befektetők készek első ütemben 5 millió dollárt invesztálni.

Az elmúlt években fokozatosan országos ismertségre tettek szert a kárpátaljai síelési lehetőségek is - elsősorban a Szinyak és a Kvitka Polonini üdülők népszerűsége nőtt számottevően, - s bár a fentebb említett nyugat-ukrajnai üdülőkhöz képest lényegesen kisebb a kapacitásuk, évről évre javul felszereltségük az üzembe helyezett sífelvonók tekintetében, s nő a vendégszobák száma is.

A kárpátaljai téli turizmus fejlődésének egyik gátja ma az, hogy a jelek szerint az itteni befektetések egyelőre nem képesek versenyezni például azzal a tőkével, mely a szomszédos Ivano-Frankivszk megyében jelenik meg napjainkban. A LigaBizneszInform adatai szerint a Bukovelyen 2006-ig összesen 56 millió dollárnyi befektetést eszközöltek, idén pedig csupán eddig 95 milliót! A befektetéseket szomszédainknál banki hitelekből finanszírozzák, s a pénzintézetek a jelek szerint annyira nyereséges vállalkozásnak tartják a téli turizmust, hogy 2010-ig összesen mintegy 1 milliárd hrivnyát szándékoznak invesztálni csupán a Bukovelybe, ahová ezen a télen mintegy 1 millió látogatót várnak az alacsonynak egyáltalán nem mondható szállodai árak ellenére is.

A két nyugat-ukrajnai síterepnek idén talán már konkurense lehet például a kárpátaljai Dragobrat is. A hegy nyújtotta síelési lehetőségekre épülő turistatelepet még a szovjet időkben alakították ki. Napjainkban mintegy 1,5 millió dolláros befektetéssel folyik a létesítmények rekonstrukciója. A Dragobrat büszkélkedhet ma is az ország legmagasabban fekvő sípályájával, ám a térség fejlesztésének hosszú éveken át gátat szabott a rossz közlekedési infrastruktúra. A közutat, mely még a 2000-es árvíz idején sérült meg, helyi vállalkozók szerint mára helyreállították, így semmi akadálya a turistaforgalom növekedésének, az újabb szállodák megépítésének.

A rossz útviszonyok egyébként valamennyi ukrajnai üdülő számára komoly problémát jelentenek, gátjai a további fejlődésnek. Az utakért elvben felelős hegyi települések önkormányzatai arra hivatkoznak, hogy a turistatelepek után általában csak a földbérleti díj folyik be a helyi költségvetésbe. A felvonókat, szállodákat üzemeltető vállalkozók igen gyakran nem működésük helyén, hanem Kijevben vagy Lembergben jegyzik be vállalkozásaikat, így adójuk is oda folyik el.

Az igazi áttörést az jelentené valamennyi téli üdülőövezet, s ezen belül elsősorban a némileg hátrányos helyzetben lévő kárpátaljaiak számára, ha sikerülne megoldani, hogy a turistákat a tömegközlekedési eszközökkel egyenesen az üdülés színhelyére, vagy annak közvetlen közelébe szállítsák. Lemberg megyében egy közeli repülőtér felújítását is fontolgatják, első ütemben azonban a vállalkozók megelégednének azzal is, ha sikerülne megoldani téli különvonatok indítását a fővárosból és a nagyvárosokból az üdülőkhöz közel eső vasútállomásokig.

A belföldi turizmus szempontjából nem lényegtelen az üdülők szolgáltatásainak díjszabása sem. Ezen a téren - mindenekelőtt az energiahordozók árának emelkedése miatt - a jelenlegi becslések szerint átlagosan 20-30 százalékos drágulással számolhatunk az elmúlt idényhez viszonyítva. A kiadások közül valószínűleg a szállodák árai érintik a legsúlyosabban a pihenni, sportolni vágyókat. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy Szlavszkojében a magánszektorban egy vendégéjszaka jónak mondható körülmények között mintegy 100-150 hrivnyába kerül. A főidényben, azaz a karácsonyi-újévi vakáció idején 2-3 szorosára szökhetnek fel az árak, s például Bukovely szállodáiban és panzióiban akár 100 dollárnak megfelelő összeget is elkérhetnek fejenként egy éjszakáért. Igaz, a környező vendégfogadó magánházaknál ennél olcsóbban is találhatunk szállást.

Ami a kárpátaljai árakat illeti, a téli idényre az üdülőkben és szállókban mindenképpen 100 hrivnya/fő/éj körüli árakat jósolnak, de az úgynevezett falusi turizmus keretében vendégeket fogadók esetében sem igen ereszkedik majd 70-80 hrivnya/éj alá a díjszabás. A Dragobratnál a szobaárak Újév tájékán várhatóan 25-50 dollár/fő/éj körül alakulnak. (Kárpátalja/liga.net/korrespondent.net)