Egyház és történelem
Bohán Béla atya előadása
A közelmúltban rendhagyó programra került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola dísztermében: Bohán Béla atya, beregszászi plébános tartott érdekfeszítő előadássorozatot nevezetes történelmi és egyházi évfordulóink, illetve a világegyházak aktuális kérdései kapcsán.
Az első előadás Az '56-os forradalom egy szemtanú, Bohán Béla SJ visszaemlékezésében címmel zajlott le. Bohán atya az 1956-os forradalmat megelőző időszakról, a nehézségekről, valamint magáról a forradalomról beszélt.
Bevezetőjében elmondta, hogy 1948-ban Magyarországon a katolikus iskolákat államosították, elkezdődtek a vallásellenes intézkedések, a szerzetesrendeket feloszlatták.
Béla atya 1936. január 3-án született Nyírcsaholyban (Magyarország). Tanult az egri kisszemináriumban, majd a Budapesti Központi Szemináriumba került. Az 1956-os forradalmi eseményeket ennek épületében élte át, ahol egyhetes lelkigyakorlaton vett részt társaival. A forradalom után, úgy tűnt, folytathatják teológiai tanulmányaikat. Novemberben azonban nem az előadások, hanem a Budapest elleni támadás kezdődött el. Így tanulmányaikat csak februárban folytathatták.
A továbbiakban az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke napjainkban 800 év távlatában c. előadásra került sor. A téma aktualitását az adta, hogy a Magyar Püspöki Konferencia 2006. november 19-től meghirdette a Szent Erzsébet-imaévet a szent születésének 800. évfordulója alkalmából, s ehhez a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye is csatlakozott.
Szent Erzsébet II. András magyar király és merániai Gertrúd öt gyermeke közül harmadikként született Sárospatakon, 1207-ben. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. 1221-ben Türingiai Lajos őrgróf felesége lett. Vezeklő életmódot folytatott, menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített, kórházat létesített, ahol maga is segített a betegápolásban. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett. Huszonnégy éves korában, 1231-ben halt meg Marburgban. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba. Erzsébet tisztelete a 13. századtól gyorsan terjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok. Kárpátalján két templom - a huszti és a makkosjánosi - viseli nevét, azonban érdekesség, hogy ezek - ma már - nem római katolikus, hanem református templomok. Mint Bohán atya elmondta: a középkorban Beregszászban volt egy oltár, amely a szent nevét viselte. Az ungvári templomban ma is megvan még az az üvegablak, mely Szent Erzsébetet ábrázolja.
Az előadás-sorozat befejezéseként A katolikus egyház és az iszlám témára került sor. Bohán atya a téma kapcsán a II. Vatikáni Zsinatról beszélt. Itt elhangzott a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozat az egyház és a nem keresztény vallások viszonyáról, amely szerint: "az egyház nagyrabecsüléssel tekint a muzulmánokra is..." Bohán atya előadásában szó volt még XVI. Benedek pápa Regensburgban mondott beszédéről, amely az iszlám világban nagy vitát váltott ki. Beszédében a Szentatya II. Manuel bizánci császárt idézte: "Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni." Ezt az iszlám világ a pápa saját szavaiként értelmezte. A félreértések orvoslására október 16-án a Vatikán jegyzetekkel közzétette a regensburgi beszédet, melyben igyekezett rámutatni, hogy az adott idézet nem a pápától származik. Október 18-án 38 iszlám teológus és mufti nyílt levélben üdvözölte XVI. Benedek pápa magyarázatát, melynek aláírói teológiai síkon folytatott beszélgetést kezdeményeznek, hogy megváltoztassák a nyugati világban széles körben elterjedt és téves ítéleteket az iszlámról.
Bohán Béla atya tartalmas és lebilincselő előadásai számos új ismerettel gazdagították a hallgatóságot, rávilágítva az egyház és a közélet elválaszthatatlan kapcsolatára az egész történelem folyamán.
Fischer Zsolt
