Meghosszabbított magyarigazolvány betétlappal?

Határon túli magyar vezetők találkoztak Gyurcsány Ferenccel

2006. december 22., 09:00 , 310. szám

Határon túli magyar vezetőkkel tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt szerdán Budapesten.

A tavaszi választások óta második alkalommal egyeztetett a határon túli magyar közösségek vezetőivel Gyurcsány Ferenc. A jelenlegi elképzelések szerint a későbbiekben rendszeres lesz a magyar-magyar konzultációnak ez a formája, melyen a magyar kormány tagjai és a határon túli magyar vezetők gyakorlati kérdéseket vitatnak majd meg. A fórumon részt vevő Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a KMKSZ változatlanul úgy véli, ezek a találkozók nem helyettesíthetik a MÁÉRT-et, ám a napi gyakorlatban kétségtelenül szükség van egy ilyen fórumra, melyet annak alapján lehet majd igazán megítélni, hogy mennyire bizonyul hasznosnak a konkrét kárpátaljai magyar ügyek intézésében.

A Parlament Vadásztermében zárt ajtók mögött tartott találkozón megjelent többek között Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Eljött a budapesti konzultációra Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke. Jelen volt Kiss Péter szociális és munkaügyi, Hiller István oktatási és kulturális, Szilvásy György kancelláriaminiszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos.

A konzultáció után Bajnai Gordon kormánybiztos elmondta, két és félszer annyi, azaz százmilliárd forint jut majd az elkövetkezendő hét évben a határon túli magyaroknak állami és uniós forrásokból. Kárpátalja esetében szlovák, magyar, ukrán és román közös finanszírozást terveznek. Az évenkénti, majd 30 milliárd forintot oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi és kulturális területeken költik el, de jut a gazdasági kapcsolatokra és az árvízvédelemre is - mondta el Bajnai Gordon. Megfigyelők ugyanakkor máris jelezték, túlzás volna direkt a magyarságra fordított összegekként kezelni a kormánybiztos által említet pénzeket, mert azok elsősorban a határ menti régiók fejlesztését szolgálják, s csak áttételesen gyakorolhatnak pozitív hatást a határon túli magyarságra.

Az ülés után a sajtónak nyilatkozó határon túli vezetők mindannyian pozitív jelnek tekintették, hogy a most lejáró magyarigazolványokat meghosszabbítják, bár ehhez törvénymódosítás kell. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára korábban elmondta, hogy az elsőként - 2002 folyamán - kiadott magyarigazolványokat a törvény értelmében öt év elteltével, azaz 2007-ben cserélni kellene. Mint a politikus kifejtette, elképzelhető, hogy olyan értelmű törvénymódosítást kezdeményeznek, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon kedvezményeket, a határon túl pedig támogatásokat biztosító igazolványok érvényességét "automatikusan", tehát különösebb igazgatási eljárás nélkül hosszabbítsák majd meg.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek erre azt mondta: úgy látja, hogy a magyarigazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja azokat újra kinyomtatni és kibocsájtani. Véleménye szerint azonban nehéz lesz ezt technikailag megspórolni, tekintettel arra, hogy a magyarigazolványok belső oldalai az egyes kedvezmények igazolásával betelnek, így az igazolványok meghosszabbítása technikai nehézségekbe ütközhet. Lapunk információi szerint ugyanakkor a magyarországi kedvezmények további zavartalan igénybevételét betétlapok kiadásával biztosíthatónak tartja a kormány, bár ennek technikai kivitelezéséről és határidejéről egyelőre nincs döntés.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a határon túli magyar vezetők további információkat és tárgyalási lehetőséget kértek a magyar kormánytól a határon túli magyarok támogatását kezelő Szülőföld Alapról. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a különböző programokról hozott döntéseket előkészítő szakemberek kikerülnek a rendszerből. Példaként említette, hogy ha mindenről a magyarországi kuratóriumnak kellett volna egyedül döntenie, akkor néhány másodperce jutott volna egy-egy projekt megvitatására. "Nem lenne jó, ha a koncentrációval tönkretennénk azt, ami működött" - mondta.

Mint Kovács Miklós lapunknak kifejtette, a határon túli magyarságnak szánt támogatások körül azért sem alakult ki különösebb vita, mivel a napokban megszülető magyar költségvetés csupán az e célra szánt pénzek keretszámait fogadta el, a tényleges helyzet az érintett hivatalok továbbosztó tevékenységétől függ majd. (Kárpátalja/MTI/radio.hu)