Helyreállt a koalíciós egység

Ülésezett a megyei tanács

2007. január 5., 09:00 , 312. szám

A koalíciós válság rendezésével kezdődött december 28-án a megyei tanács utolsó 2006. évi ülése, amelyen elfogadták az idei költségvetés alapszámait is.

A képviselők előtt felszólalt Olekszandr Ledida, a Régiók Pártja parlamenti képviselője, a párt megyei szervezetének vezetője, aki ominózus parlamenti szavazásával két héttel korábban kirobbantotta a konfliktust a megyei tanácsi többségen belül, melyet kormány- és ellenzéki pártok frakciói közösen alkotnak Kárpátalján. Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárti képviselő miért szavazta meg Nesztor Sufrics szociáldemokrata politikusnak a rendkívüli helyzetek minisztériuma élére történő kinevezését, amit a Mi Ukrajnánk megyei tanácsi frakciója erősen nehezményezett, Ledida kifejtette, a megyei tanácsi koalíciós szerződés nem irányoz elő egyeztetést a kormánytagok, vagy az államfői titkárság hivatalnokainak kinevezését illetően. A szónok ezenkívül a pártfegyelem betartásának követelményére is hivatkozott.

Ivan Baloga, a Mi Ukrajnánk megyei tanácsi frakciójának vezetője az elhangzottakra reagálva úgy nyilatkozott, hogy megérti az előtte szóló indokait, ezért frakciója kész továbbra is együttműködni a közös koalícióban a Régiók Pártjával. Ugyanakkor, tette hozzá Baloga, az ünnepeket követően áttekintik a koalíciós szerződést, s kiegészítik azt azoknak az odiózus személyeknek a névsorával, akiknek felelős pozícióba történő kinevezése, mint mondta, nem kívánatos Kárpátalja számára. Az új dokumentumot már a megyei tanácsi frakciók jelenlegi vezetői írhatnák alá, azaz Ivan Busko (Régiók Pártja) és Ivan Baloga (Mi Ukrajnánk). A koalíciós együttműködés folytatása mellett döntött a Batykivscsina frakciója is.

A képviselők a továbbiakban számos gazdasági kérdést vitattak meg, így egészében elfogadták a megye 2007. évi költségvetését, mely 877,9 millió hrivnya bevétellel, s ugyanannyi kiadással számol.

A tanács ülésén Ivan Koroly, a megyei szakszervezeti tanács elnöke bejelentette, hogy a kijevi városi gazdasági bíróság döntésével felfüggesztette a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak azt a korábbi határozatát, mellyel önkormányzati tulajdonba kerültek volna át a korábban a szakszervezet által működtetett szanatóriumok. A megyei tanács ugyanakkor egy újabb határozatával ugyancsak kommunális tulajdonba vette a megyei szakszervezeti tanácsnak az ungvári Népi téren álló székházát. Ivan Koroly emlékeztette a képviselőket, hogy az ingatlan az általa vezetett szervezet mérlegén van, amiről kormányrendelet is született, a tanácstagok azonban úgy érveltek, hogy a mérlegre vétel nem egyenlő a tulajdonjoggal, amely valójában a megyei tanácsot illeti. A kárpátaljai önkormányzat egyébként a megyei bíróságnak kívánja átadni az ingatlant.

A továbbiakban a megyei tanács azzal a kéréssel fordult a Beregszászi Járási Tanácshoz, hogy engedélyezze egy új tüdőgondozó és kórház létesítését a Gut határában található egykori katonai objektum területén. (A kérés néhány nappal azt követően fogalmazódott meg, hogy a kérdést tárgyalta a Beregszászi Járási Tanács is, ám a járási képviselők akkor nem járultak hozzá az elképzelés megvalósításához.)

Andrij Szerbajlo BJUT-os képviselő az ülésen jelezte, a megyei ügyészséghez fordul annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint a beregszászi polgármesteri hivatal kifizette hivatalnokait, miközben a város pedagógusainak továbbra is tartozik bérükkel.

Magyar vonatkozású mozzanata volt az ülésnek, hogy a képviselők közös beadvánnyal fordultak Ukrajna oktatási és tudományos miniszteréhez a 2005-2006-os tanévben kísérleti jelleggel bevezetett vizsgaközpontok ügyében. A KMKSZ-képviselők kezdeményezésére megszületett beadvány emlékeztet, hogy a Kárpátalján élő tekintélyes lélekszámú magyarság több mint száz oktatási intézményből álló iskolahálózattal rendelkezik, amelynek évente mintegy 1000 végzőse van. A tavalyi kísérleti tesztelés során nem biztosították a tesztlapok magyar nyelvre történő fordítását, ezért a magyar iskolák végzősei nem adhattak számot tudásukról a megfelelő szinten. A levél aláírói rámutatnak, hogy amennyiben nem lesz lehetőség a vizsgateszteknek az oktatás nyelvén való kitöltésére, az mindenképpen negatív következményekkel jár majd, végső soron az egész ukrajnai magyar oktatási rendszer lerombolásához vezethet. Ezért a képviselők arra kérik az illetékes minisztert, hogy az érettségi tesztírás bevezetése esetén kellő számú olyan vizsgaközpontot hozzanak létre, amelyekben magyar nyelvű tesztlapokkal látnák el az érettségizőket minden tárgyból.

szcs