2007. február 9.

"Abból ismerjük meg a szeretetet, hogy Ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért" - 1Jn 3,16.

"Szeress és tégy, amit akarsz" - Augusztínusz.

A szabadság az élet közege. Szabadság nélkül megfullad az élet (fuldokló polgárokkal, házastársakkal, gyerekekkel, munkásokkal, diákokkal, óvodásokkal, csecsemőkkel és magzatokkal vagyunk körülvéve, kik nem élhetik meg saját mivoltukat). A valaki szabadsága felett való rendelkezés az irányítás legfőbb eszköze. Tehát a szabadság birtoklása az uralkodás feltétele és lényege. Ha az uralkodó (az országhatalom, a házastárs, a gyerek, a szülő, a nagymama, a főnök, a munkatárs, az osztálytárs, az óvodai csoporttárs) a másik ember birtokolt szabadságát elengedné (és esetleg visszaadná a tulajdonosának), megszűnne az uralkodása és az uralkodói mivolta.

Az uralkodás az értékelés szempontjából semleges fogalom. Mindig az uralkodás célja dönti el annak jó vagy rossz minősítését. Az uralkodás célja az uralkodóban van. Ha öncélú az uralkodó, az ember az uralkodás eszköze (Negatív. Jellemzője: a függőség mint az uralkodói élettér minden áron való fenntartása. Nem akar lemondani a szabadság feletti rendelkezésről). Ha önzetlen az uralkodó, az uralkodás az ember teljes életének az eszköze. (Pozitív. Jellemzője: az életfejlesztés. Mert a legtöbbször előbb a megélnivaló értékes életet kell a szeretet vezérelte uralkodónak az uralkodás tárgya irányában kinevelni az uralkodás biztonságos közegében). Csak az önzetlen, aki szeret. A szeretet legnagyobb megnyilvánulása a szabadság ajándéka. A szabadság ajándéka azt jelenti: a szeretett lényt élni hagyni. Ehhez uralkodói önfeláldozás szükséges.

Közép-Kelet-Európa minden emberi kapcsolatában a szabadság biztosítása lehet a XXI. század egyetlen, de mindent átfogó életprogramja: szabad természetességben és egyértelmű biztonságban hagyni és ösztönözni az életet (megszületni, tapasztalni, fejlődni, kibontakozni, tanulni, gazdálkodni, örülni, barátkozni, szólni s mindezekben a spontán és őszinte játék örömét átélni). De ehhez szeretetre van szükség: szerető és felelősségteljes kormányra az állampolgárral szemben, szerető házastársra a házastárssal szemben, szerető szülőre a gyerekkel szemben, szerető oktatási rendszerre és tanárra a diákkal szemben. Ha a szeretetet kérjük és felvállaljuk, a szabadságban élhető élet csodáját élhetjük át szüntelen.

Radvánszky Ferenc,