Fejlesztéspolitikával egészül ki az anyaországi támogatás

Interjú Gémesi Ferenccel, a magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért fe

- Hogyan jellemezné a magyar kormányzatnak a kárpátaljai magyarság vonatkozásában kialakított új politikáját?

- Valóban újfajta szemléletről beszélhetünk ezen a téren, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr is jelzett, amikor nemrégiben Ukrajnába látogatott, s amelynek egyik fontos eleme, hogy a hagyományos támogatási formák mellett hangsúlyt fektetünk a fejlesztéspolitikára is. Ami a támogatáspolitikát illeti, meghatározó momentum, hogy a térség országainak jelentős részéhez hasonlóan immár Románia is EU-tag lett, azaz a Kárpát-medence magyarságának döntő többsége, leszámítva a szerbiai és az ukrajnai magyarságot, európai állampolgár lett. Ezzel jelentősen megváltozott a határon túli magyarság helyzete, a jövőben sokkal inkább koncentrálhatunk arra a két szóban forgó országra, amely reményeink szerint csak ideiglenesen maradt ki az EU-ból. A gazdasági, szociális és demográfiai helyzetre való tekintettel már ezelőtt is arra törekedtünk a Szülőföld Alap esetében, hogy a pályázati összegek meghatározásakor Kárpátalja és a Vajdaság kiemelt szerepet kapjon. Korábban ugyanezen célt szolgáló önálló költségvetési tételként szerepelt a Kárpátaljai és a Délvidéki Alap is. Ezek az alapok a jelenlegi változások következtében átalakulnak, de az általuk kezelt források megmaradnak a koordinációs keretben, tehát továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk erre a két térségre. Ezenkívül a további tárgyalások során szeretnénk elérni a Szülőföld Alapban, hogy az említett két régió valóban legyen kiemelt, azaz a többi magyar szervezet is támogassa, hogy nem egyfajta létszámarányos, fajlagos forráselosztásra van szükség ebben az esetben.

Ami a fejlesztéspolitikát illeti, Ukrajna vonatkozásában nagyon sok tennivaló van. Hosszú évek óta napirenden lévő projektek léteznek, amelyek megvalósítása most valóban időszerűvé vált. S itt nemcsak Záhonyról, az ottani logisztikai központról, az út- és hídépítésről van szó, amelyek immár klasszikus témáknak számítanak a két ország kapcsolatában. Azon is el kell gondolkozni, s ezt mostani találkozásunk alkalmával Havasi kormányzó úrnak is felvetettem, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv koncepciója alapján meg kell vizsgálni, hogyan lehet a magyarországiakhoz Ukrajnában fejlesztési elképzeléseket találni, hogyan lehet határon átnyúló fejlesztéseket megvalósítani, mintegy hozzáépíteni a magyarországi elképzelésekhez a kárpátaljai gondolatokat, és felhasználni azt a valóban egyedi helyzetét Kárpátaljának, hogy immár négy uniós szomszédja is van. Úgy látom, hogy a helyi vezetés, az ukrán kormány érdekelt az ilyen projektekben. Összegezve: az eddigi anyanyelv- és kultúraközpontú támogatási modell mellett, melyben a magyar nyelvnek továbbra is döntő szerepe lesz, megjelenik egy olyan típusú elképzeléscsomag, amely arra épít, hogy a kárpátaljai magyarok Ukrajnában legyenek versenyképesek, s akár az ukrán piacról kilépve is azok maradjanak.

- Számtalanszor felmerült a korábbiakban, hogy egyoldalú az itteni magyar érdekvédelmi szervezetek képviselete a Szülőföld Alap döntéshozó testületeiben, s így a helyi magyarságnak szánt anyaországi támogatások elosztása is azzá vált. Az alap jelenlegi átalakításával megoldódik-e az egyenlő képviselet problémája?

- A jövőben minden politikai szervezet delegálhatja képviselőit a Szülőföld Alap politikai testületébe, s a szakmai kollégiumokba is küldhet képviselőket. Okafogyottá válnak tehát a korábbi kritikák, mivel mind az UMDSZ, mind a KMKSZ szerepet kap a döntéshozásban.

- A kárpátaljai magyarság egyik kulcsfontosságú intézménye a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, melynek működése kapcsán rendszeresen szóba kerül az intézmény kiszámítható finanszírozásának fontossága. Ön miben látja a kérdés gyakorlati megoldását?

- A jelenlegi elképzelések értelmében a beregszászi főiskola bekerülne a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, melyek finanszírozása az általános pályázati modellből kivonva, egy hosszú távú, szerződéses alapú finanszírozás keretében történne. Kollégáink várhatóan már tavasszal elkezdik a szóban forgó szerződés előkészítését. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem pusztán a főiskolai képzés biztosítása a cél, hanem általában véve is át kell tekintenünk az ukrajnai magyarság képzés iránti igényeit. Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet olyan szakokat - például jogász- vagy orvosképzést - is indíttatni, támogatni, amelyekre van igény, amely területeken a magyarság jelenleg valóban alulreprezentált, de amelyek beindítására a beregszászi főiskola bázisán volna lehetőség.

Azt látom továbbá, hogy nemcsak a felsőoktatásra kell koncentrálni, hanem a szak- és a felnőttképzésre is. Mostantól a Szülőföld Alapba integrálódnak ezek a korábban az Apáczai Alapítvány által támogatott képzési formák. Máris szóba került az a jó ötlet, hogy támogassuk a helyi magyarság számára az ECDL-bizonyítvány megszerzését. A cél ezekkel a támogatásokkal egy olyan modern és használható képzettség megszerzése lenne, ami a már említett versenyképességet erősítené.

- Közismert, hogy Magyarországnak a schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozása a kárpátaljai magyarság számára jelentősen megnehezíti a kapcsolattartást az anyaországgal. Mit tud felajánlani Magyarország a vízumkényszer hatásainak enyhítésére most és a jövőben?

- Az igazi hosszú távú megoldás az lehetne, ha Ukrajna lekerülne a vízumkötelezett országok listájáról. Minden lehetőség, ami az odáig vezető úton felmerül, csak átmeneti megoldás lehet. Többféle átmeneti technika létezik. Ilyen például a nemzeti vízum, amely a jövőben is lehetővé teszi a Magyarországra való beutazást és az ott-tartózkodást. Nyilván ezen lehetőség iránt növekvő érdeklődéssel számolhatunk a jövőben. Hasznos lesz a kishatárforgalom új szabályozás szerinti bevezetése. Ennek a lehetőségnek a megteremtésén jelenleg is dolgoznak a kollégák, s reményeink szerint a közeljövőben megszülethet az erre vonatkozó kétoldalú megállapodás. A jövőben azt kell majd megvizsgálni, s ebben nyilván az ungvári főkonzulátusunk, valamint a kijevi magyar nagykövetség munkatársai is segíteni fognak, hogy minden vízumigénylő a számára legmegfelelőbb vízumfajtát kaphassa meg, kihasználva a jelenlegi lehetőségek teljes spektrumát.

szcs