Polgármesteri hivatalt avattak Asztélyban

A Beregszász melletti kisközség, Asztély neve határátkelőhelye miatt sokak számára ismert. A faluból a határnyitást megelőző évtizedekben elhanyagolt zsáktelepülés lett, Trianon óta nem volt önálló község. A lakosság 2002-ben végül kezébe vette a sorsát, és népszavazáson határozott arról, hogy elszakadnak Macsolától. A különválás egy év múlva megvalósult, de négy év kellett ahhoz, hogy végre önálló épületbe költözhessen a községi tanács. Február 27-én összegyűlt a falu lakossága, vendégek érkeztek és ünnepélyes keretek között felavatták az első asztélyi községházát. Nagy Anikó polgármester, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke ünnepi beszédében kijelentette: Asztély mára az Európai Unióba vezető útvonal fontos állomásává vált, ami további jelentős fejlődési lehetőséget tartogat a falu számára, majd köszönetet mondott azoknak, akik segítettek az új középület kialakításában. A polgármester asszony elmondta: "2002-ben a KMKSZ Asztélyi Alapszervezetének közgyűlésén döntést hoztunk arról, hogy kezdeményezzük falunk önálló tanácsi központtá válását. Falugyűlést hívtunk össze, és elértük, hogy egy éven belül különvált Macsolától a község. Az első ciklusban az akkori alapszervezet titkárát, Csok Ferencet választották tanácselnöknek, a legutóbbi választásokon pedig engem. Nagyon sok tennivaló állt egy évvel ezelőtt előttem. Tíz éve nincs kultúrház a községben, de még buszmegállónk sincs, amire szintén szükség lenne. Most a falu összefogásának köszönhetően sikerült egy szép tanácsházát kialakítani, egy korábban romos épületből. Körülbelül 120 m2-es, négy helyiségből álló szép épületben dolgozhatunk munkatársaimmal ezentúl, igaz, még nincs gázfűtés az épületben, de előbb-utóbb azt is megoldjuk majd. Fontos eredménynek tartom továbbá, hogy járhatóvá tudtuk tenni a korábban földes Temető utcát és Erdő utcát, Szent István-szobrot avattunk és megrendeztünk egy sor színvonalas programot."

dózsa