Itt a tavasz!

2007. március 9., 09:00 , 321. szám

Idén elmaradt a tél, így aligha számíthatunk túl éles átmenetre a tavasz felé tartva, különösen, ha a csapadék formájára, vagy a napi hőmérséklet alakulására gondolunk. A tél azonban így is megviselte szervezetünket, a tavasz a látszólag enyhébb időjárás ellenére is sok veszélyt rejteget. A tudnivalókról dr. Kertész Árpád beregszászi mentőorvost kérdeztük.

- Milyen élettani hatásokra kell felkészülnünk a tavasz közeledtével?

- Többségünknek mindenekelőtt az úgynevezett tavaszi fáradtság jut az eszébe erről az időszakról, ami annak a következménye, hogy a téli hónapok alatt kimerülnek az emberi szervezet tartalékai. Ennek jelei általában a fáradékonyság, a gyakori fejfájás, az ingerlékenység, a szétszórtság, a legkisebb fizikai erőfeszítés után is fellépő izomláz, a szaporább légzés, a fokozott verejtékezés lehetnek. Ezeknek a tüneteknek a csoportos vagy egyenkénti felbukkanása arra utalhat, hogy nem vagyunk ugyan betegek, de szervezetünk kimerült, hiányt szenved. Mi hiányzik ilyenkor? Mindenekelőtt a D-vitamin-komplexumra, az A-, C- és E-vitaminokra gondolhatunk. Gondot okozhat az ásványi sók s az úgynevezett nyomelemek: a magnézium, cink, foszfor és kálium hiánya. A tavaszi fáradtságot előidéző tényezők között kell megemlíteni azt a körülményt is, hogy a tél folyamán szervezetünk rendkívüli módon elsalakosodik, azaz sok olyasmi ülepszik le bennünk, amit ilyenkor, tavasszal ki kellene pucolnunk magunkból, akár a kéményből a kormot.

- Mit ajánl a tünetek megelőzésére vagy enyhítésére?

- A salaktalanításra nagyszerűen megfelel, ha alávetjük a szervezetünket egy csalántea-kúrának. Erre a célra igen alkalmasak a március első napjaiban itt-ott már felbukkanó első csalánhajtások, de a patikákban kapható készítmények is kiválóak. A csalánteából legalább napi 1,5 litert tanácsos fogyasztanunk, legalább 28 napon keresztül, lehetőség szerint édesítés nélkül. A salaktalanítás mellett ez a folyadék részben segít pótolni a vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket is. Ami konkrétan a vitaminbevitelt illeti, a különböző készítmények széles választéka áll ma már a rendelkezésünkre, de hadd hívjam fel az olvasók figyelmét arra, hogy nem szükséges mindjárt a patikai készítményekhez nyúlniuk. Ezek ugyanis szintetikus vegyületek, amelyek gyorsan felszívódnak, hasznosulnak ugyan a szervezetben, ám az őket tartósító, összekötő anyagok ugyanazok a különböző E jelzésű hatóanyagok, amelyektől az élelmiszereink is hemzsegnek, s amelyek salakanyagokként ülepedhetnek le a szervezetünkben. Igen hatásos ilyenkor a különböző gabonafélék, például a búza csíráztatása, de próbálkozhatunk a sárgarépa, petrezselyem, retek magvaival is. A magvakról lefejtett hajtásokkal remekül pótolhatjuk a vitaminszükségletünket. Akár napi egy kávéskanálnyi csíra elfogyasztása is remek hatással lehet közérzetünkre. Ugyanilyen hasznos, ha a hagyma zöld hajtásait fogyasztjuk. A természet csodája, hogy a hagyma zsenge hajtásainak a napfény hatására lényegesen magasabb a vitamintartalma, mint magának a hagymának, amelyből kinő.

- Hogyan pótolhatjuk a nyomelemeket?

- A mai komplex vitaminkészítmények általában nyomelemeket is tartalmaznak már. Azoknak viszont, akik nem ragaszkodnak a szintetikus vitaminokhoz, ajánlhatom még a szintén a patikákban kapható sörélesztőből előállított készítményeket. Ezekben a drazsé formájában kapható készítményekben ugyancsak hemzsegnek az ásványi sók, a nyomelemek és a vitaminok.

hk