"Hazatért egy nagyasszony"

Rákóczi-napok a beregszászi főiskolán

2007. március 30., 10:00 , 324. szám

E szavakkal nyitotta meg az idei Rákóczi-napok rendezvénysorozatát bevezető szoboravató ünnepséget dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. A Bolyai János Honvéd Alapítványnak köszönhetően mostantól Zrínyi Ilona mellszobra ékesíti a fejedelemasszony fiának nevét viselő beregszászi magyar főiskolát.

"Amikor II. Rákóczi Ferenc nevét választottuk intézményünknek, egyben életutat, egy példát is választottunk, amely ahhoz a vidékhez fűz, amelyen élünk, s amely életünk végéig elkísér" – fogalmazta meg az esemény üzenetét dr. Orosz Ildikó a beregszászi főiskola második emeleti folyosóján összegyűlt szépszámú közönségnek, megnyitva ezzel a Rákóczi-napok rendezvénysorozatát, s egyben annak első eseményét, a főiskolának adományozott Zrínyi Ilona mellszobor avatóünnepségét. Mint emlékeztetett, Bereg mindig is szerette a Rákócziakat, nem véletlen, hogy a kassai dómban Zrínyi Ilona újratemetésének napján Bereg vármegye nevében olyan ezüst koszorút helyeztek el a síron, amelynek költségeit a vármegye falvainak adományaiból gyűjtötték össze, s a koszorú leveleire egy-egy adományozó falu nevét vésték rá. Ezt a szeretetet nekünk is ápolnunk kell – hangsúlyozta a szónok.

Az idén 15 éves Bolyai János Honvéd Alapítvány fő tevékenysége a hagyományápolás, emlékhelyek létrehozása és ápolása, mondta el Poroszlai Ákos, az alapítvány kuratóriumának elnöke, örömének adva hangot, hogy ezen alkalomból az alapítvány nevében átadhatja a főiskolának Berek Lajos szobrászművész alkotását, Zrínyi Péter leányának bronz mellszobrát. A szónok meggyőződésének adott hangot, hogy az alkotás méltó helyre került a Zrínyi Ilona fiának, II. Rákóczi Ferencnek a nevét viselő főiskolán.

A 32 kilogramm súlyú mellszobrot, melyet Varga Imre karcagi mester öntött bronzba, s melynek eredeti példánya Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen látható, Poroszlai Ákos és dr. Soós Kálmán, a főiskola rektora leplezte le. Zrínyi Ilona a magyarság számára a szabadságszeretet és a hazaszeretet jelképe, hangsúlyozta a fejedelemasszonyt méltató beszédében a rektor. II. Rákóczi Ferenc anyjának megpróbáltatásokban és hősi tettekben bővelkedő életútjáról szólva dr. Soós Kálmán rámutatott: talán az sem véletlen, hogy a nagyasszony 1703-ban halt meg, éppen abban az esztendőben, amikor fia megindította a nevével fémjelzett felszabadító háborút a Habsburgok ellen. Zrínyi Ilona két évszázad múltán, 1906-ban került ismét haza, amikor is Kassán temették el, emlékeztetett a szónok, hozzátéve, hogy a hosszú törökországi száműzetés után mára talán ismét száműzetésbe kényszerült, hiszen Kassa újabban ismét nem Magyarország része. "Számunkra azonban az a fontos, hogy itt van most közöttünk, itt állhatunk mellette" – mondotta végezetül dr. Soós Kálmán.

A szónoklatokat követően Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök és Bohán Béla római katolikus plébános áldotta meg az emlékművet.

Az ünnepségen fellépett a főiskola Ladányi Katalin vezette leánykórusa.

szcs