Korláthelmeci keresztút

2007. április 6., 10:00 , 325. szám

Virágvasárnap immár negyedik alkalommal tartották meg az ungvári járási Korláthelmecen a Jézus Krisztus szenvedésének történetét felidéző keresztutat és szabadtéri szentmisét. A rendezvényen közel 1300 római és görög katolikus hívő vett részt, szinte minden római katolikus közösség képviseltette magát Ungvártól Kőrösmezőig.

Az autóbuszokkal és gépkocsikkal érkezett híveket és áldozópapjaikat a település központjában lévő gyülekezőhelyen Mikulyák László koncházai plébániai kormányzó, helyi római katolikus lelkész köszöntötte, köztük Molnár János ungvári plébánost, a keresztút megálmodóját.

A központból kiinduló keresztút során az énekelve vonuló hívek közül többen vállukra vették és vitték Jézus Krisztus jelképes, fából készült keresztjét. Az út a település utcáin keresztül a helyi római katolikus templom mellett vezetett el a Korláthelmec fölött magasodó hegyen lévő temetőkertig, érintve közben a református templomot. Jézus szenvedéstörténetének 14 stációját kis, képpel és római számmal ellátott keresztek jelezték. A hívek minden stációkeresztnél megálltak, ilyenkor egy kijelölt személy felolvasott egy-egy vezérlő gondolatot, elmélkedést.

Az utolsó, tizennegyedik stációt elérve a temetőkert mellett szabadtéri szentmise vette kezdetét. Az ünnepi olvasmány Izaiás próféta könyvéből, a szentlecke Szent Pál apostolnak a filippiekhez írott leveléből hangzott fel. Egy fiatal Szent Lukács evangéliumából felolvasta az utolsó vacsorától a Jézus kereszthaláláig történt eseményeket, melyre alapozva ezt követően Molnár János plébános mondott szentbeszédet. Az atya beszélt Jézus jeruzsálemi bevonulásáról, mely az örvendezést, a Megváltó ünneplését idézi emlékezetünkbe, de a virágvasárnap kapcsán eszünkbe kell jusson Jézus szenvedése is, mely alig pár nappal a hozsannázás után következett. "...Ha Jézus nyomában akarunk járni, nekünk is fel kell vennünk a magunk keresztjét, melyet vinnünk kell. S ha nehéz vállunkon ez a teher, ne feledjük, hogy az Üdvözítő ott van mellettünk és segít. S ezt a szeretetet, gondoskodást hogyan viszonozhatjuk? Csakis szeretettel az Úr és embertársaink iránt..." – mondta János atya.

A szentmise alatt lehetőség volt a gyónásra is, majd a szentáldozást követően a zarándokokat agapén látták vendégül a korláthelmeciek, akik senkit sem hagytak üres gyomorral elmenni.

F. Zs.