Újból elvehető az egyházi tulajdon?

Szovjet idők öröksége

2007. április 6., 10:00 , 325. szám

A beregszászi római katolikus egyházközség tulajdonát képező Rákóczi téri ingatlanok városi tulajdonba vételéről tárgyalt volna múlt csütörtökön a Vérke-parti város tanácsának végrehajtó bizottsága egy bírói döntés nyomán. A KMKSZ képviselőinek határozott tiltakozására a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, döntés nem született az ügyben.

Mint Orosz Ildikó, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja lapunknak elmondta, az önkormányzat a beregszászi járási-városi és a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságok döntései alapján készített elő határozattervezetet a szóban forgó lakások kommunális tulajdonba vételéről.

Mint Bohán Béla, beregszászi római katolikus plébános lapunk érdeklődésére elmondta, a kilencvenes évek közepén az akkori önkormányzat visszaadott néhány ingatlant az egyháznak azok közül, melyeket még a második világháborút követően sajátítottak ki. Ugyanakkor a város nem biztosított a szóban forgó ingatlanokban bejelentett lakóknak cserelakást, holott szakértők szerint ez kötelessége lett volna. Az egyház által megörökölt albérlők egy része megtagadta, hogy lakbért fizessen az új tulajdonosnak, amelynek helyzetét súlyosbítja, hogy a jogszabályok értelmében nem áll jogában kilakoltatni a nemfizetőket. A renitens lakók, akik érthetően ragaszkodtak lakhelyükhöz, ráadásul szinte folyamatos perekkel igyekeznek elkerülni a lakbérfizetést, illetve elérni, hogy privatizálhassák lakásaikat.

Immár egy évtizede folyik ez a huzavona. Az egyház időközben többször kérte a város aktuális vezetését, biztosítson cserelakást az évek folyamán egyébként lassan a szó szoros értelmében kihaló lakóknak, segítsen megoldani ezáltal a konfliktust, az illetékesek azonban ugyancsak érthető módon igyekeztek szabadulni a terhes kötelezettségtől, hiszen egy-egy kommunális lakás kincseket ér - már ha egyáltalán van. Időközben problémák adódtak azoknak a telkeknek egyházközségi tulajdonba vételével is, amelyen a szóban forgó ingatlanok állnak, holott a földterület úgyszintén egyházi tulajdonban volt a szovjetrendszert megelőző időkben.

"Mi nem adományt kértünk az államtól, amikor a lakásainkat, a telkeket követeltük, hanem azt kértük, hogy adják vissza azt, ami az egyházé volt" - mondja a plébános, aki hitéhez és hivatásához méltó, már-már angyali türelemmel viseli el a hivatalok packázását, a végeérhetetlen pereket, ám következetesen kitart egyházközsége jogai mellett. Tisztában van vele: a jogszabályok dzsungelében ugyancsak sok fogódzót találhat, aki keres.

Éppen a legutóbbi peres eljárás végén született az a másodfokú bírósági ítélet, mely ismét városi tulajdonba adná az említett ingatlanokat, miáltal azok, szakértők szerint, a jelenlegi jogszabályok értelmében privatizálhatókká válnának lakóik számára annak ellenére is, hogy egyházi tulajdonról van szó. Az eset furcsaságai közé tartozik, tudtuk meg Béla atyától, hogy az egyházközség nem tudott arról, miszerint ingatlanjai sorsáról kíván határozni a város.

Ami a jövőt, s az egyház kilátásait illeti, Orosz Ildikó kérdésünkre elmondta, javasolta az ominózus végrehajtó bizottsági ülésen, vegyék le napirendről a kérdést, majd a város jelenlegi önkormányzata és az egyház egyezzen meg az ügyben. "Ideje lenne az egyház kétségbevonhatatlan tulajdonjogának figyelembevételével rendezni a kérdést. Amennyiben ezzel ellentétes döntés születne, az precedens értékű volna, s a jövőben bárkitől, bármilyen mondvacsinált indokkal el lehetne perelni a tulajdonát képező ingatlant. Ezeknek a szovjet időkből örökölt konfliktusoknak a kezelésére civilizált megoldásokat kell keresni, amelyek tiszteletben tarják a tulajdonjogot, ugyanakkor az érintett állampolgárok, a lakók számára is kiutat jelentenek. Azt javasoltam, az egyház immár a jelenlegi tanácstól kérje újra a tulajdonjog visszaállítását, méghozzá olyan formában, hogy az erről hozandó határozat rögzítse: a cserelakások biztosítása a város feladata. A jelenlegi városvezetés a tavalyi kampány során a magyarság érdekeinek messzemenő figyelembevételét ígérte. Azt hiszem, éppen egy olyan esettel állunk szemben, amikor nagyszerű alkalom kínálkozik erre" - mondta végezetül Orosz Ildikó.

pszv