2007. április 13.

2007. április 13., 10:00 , 326. szám

"Mert nem hagyod lelkemet a Seolban, nem engeded, hogy a Te Szented rothadást lásson" (Zsoltárok 16,10.).

Jézus Krisztus feltámadásáról jövendöl az Ige, amely gyökeresen megváltoztatta az egész világot, és egyúttal új értelmet ad mindannyiunk életének. A feltámadás egyik fő jelentősége az, hogy mint minden ünnepnek, nem csupán két napig érvényes a mondanivalója. Az igevers annyira sokatmondó, hogy magyarázat nélkül is erőt adhat minden szomorkodó léleknek. Urunk feltámadásának az ünnepe nem véletlenül van éppen tavasszal. Amikor Isten gondviselő szeretete újjáéleszti az egész teremtett világot. Húsvét Ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségre következő holdtölte utáni 1. vasárnapon van, amit azért határoztak meg így az egyházatyák, hogy ezzel is kifejeződjön a világosság győzelme a sötétség fölött, ti. amikor újra kezd hosszabbodni a nappal, és rövidülni az éjszaka. Az élet végső győzelme a halál fölött... És mint ilyen, minden elcsüggedt lélek meríthet belőle.

Isten Igéje arra figyelmeztet minket, hogy ne szeressük ezt a világot, amely a Gonoszban vesztegel, és amelyet sötétségként vesz körül a bűn. Ugyanakkor egy örvendetes üzenete van a számunkra, hogy Jézus feltámadása óta van remény mindnyájunknak, minden reménytelenség ellenére is. Hívő emberekként rendkívül fontos az, hogy a maguk helyén és szerepében helyesen tudjuk látni és értelmezni az üdvesemény minden egyes történését. Jézus a mi váltságunkat a halála által végezte el, de mindez a feltámadása által lett igazán magasztossá. Urunk feltámadásához szervesen hozzátartozik az, hogy Jézusban mindig van remény a reményvesztett ember számára. A Húsvét a legnagyobb csoda. Emberileg könnyebb megértenünk a Karácsony vagy a Nagypéntek titkát, hogy megszületett egy kisgyermek, vagy meghalt egy ember, de hogy valaki a halálból feltámadjon, ez az, ami a hitetleneknek bolondság. Nekünk viszont, akik megtartatunk, Istennek hatalma.

A szíveinket ha őszintén és igazán megvizsgáljuk, mindannyiunkban kiolthatatlanul ott él az a hit, hogy végül is a jónak mindig győznie kell a gonosz fölött. Ez a hit éltet minket, Isten gyermekeit, a különböző emberi közösségeket és végső soron mindeneket. Az Úr Jézus éppen akkor támadott fel, amikor látszólag minden elveszett. Az igaz hit mindig itt kezdődik, amikor mindent feladunk és teljesen ráhagyatkozunk az Istenre. Ez a Húsvét csodája! Tehát bízvást mondhatjuk, hogy Urunk feltámadása a mi romokban heverő életünk feltámadása, élő reménysége is egyúttal. Ámen.

Tegze Lóránt,