A megroggyant Janukovics - Juscsenko elégtétele

Választás május 27-én?

2007. április 13., 10:00, 326. szám

Az ökölvívásban nem minden nagy erejű találat viszi a padlóra az ellenfelet, van, amelyik csak megroggyantja. Ilyenkor a bunyós állva marad ugyan, de nem képes átgondoltan cselekedni. A bíró ekkor leállítja a mérkőzést, számol tízig, és ha addig összeszedi magát a megroggyant versenyző, továbbengedi a meccset.

Janukovicsék viselkedésére illik a fenti leírás. Legfeljebb azzal lehet még kiegészíteni, hogy a megrendítő erejű ütés beviteléig - a parlamentoszlató ukáz bejelentéséig - nagy fölénnyel vezettek. Olyannyira, hogy érkeztek teljesen elbízni magukat, óvatlanná váltak és most kóvályognak a jobbcsapott után.

Amit a parlament a határozataival az utóbbi napokban művel, az csak alátámasztja, hogy megérettek a feloszlatásra. Az, hogy megpróbálták visszaállítani a Kivalov-féle központi választási bizottságot, a provokatív nonszensz kategóriába sorolható. A kormánykoalíció kizárta az átállókat, és visszaállította az eredeti 234-es régiós-szocialista-kommunista létszámot. Ezzel maguk is elismerték, hogy alkotmányellenesen hizlalták fel a kormánytöbbséget. Végül panasszal fordultak a római pápához, amiért nyugatukrán római és görög katolikus főpapok exponálták magukat az előrehozott választások mellett.

Juscsenko viszont magabiztos, és ezúttal ő nyomul, mint egy buldózer. Az előrehozott választásról szóló ukázt végre kell hajtani és kész. Aki ellenáll, megnézheti magát. Szemmel láthatóan jólesik az elmúlt év hátrálása és megaláztatásai után most neki üldöznie a megszeppent, kompromisszumokat ajánlgató Janukovicsot.

Az utóbbi igazi kutyaszorítóban van. El kell döntenie, részt vesz-e a választásokon, vagy nem. Ha részt vesz, elismeri annak a jogosságát - tehát beismeri a vereségét. Ha nem vesz részt, azt kockáztatja, hogy lezajlik a választás, a parlamentben pedig Timosenko- Juscsenko abszolút többség lesz. Julija miniszterelnökként, Lucenko belügyminiszterként hozzáfog az "Antidon-2" operációhoz. Tankon érkező adóellenőrök, előzetesben dekkoló cimborák, állásukból kitett külsős klántagok. Nem túl vidám perspektíva. Lehet, hogy az ország kettészakítása is kedvezőbb lehetőségként tűnik majd fel a donoknak.

Elvileg Janukovicsék ugyanolyan hajthatatlanok, mint Juscsenko, csak fordított előjellel - vagyis, hogy nem ismerik el az előrehozott választásokat. Tudhatják azonban, hogy ha a központi államapparátus Juscsenkóval tart - ami már látszik -, akkor előáll a számukra legrosszabb helyzet. Akkor viszont nem marad más hátra, mint a Donyeckben székelő Janukovics-kormány a Kijevben regnáló Timosenko-kabinettel szemben.

Az előrehozott választásokra a legnagyobb veszélyt az ukrán államapparátus tehetetlensége hordozza. A rendes választásokhoz képest azokat kb. kétszer rövidebb határidőkkel kellene lebonyolítani. Minden külön rosszindulat nélkül is nehéz feladat; rosszindulat pedig - szabotázs, hiányzó finanszírozás, bírósági végzések formájában - lesz bőven. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az ország egyik részén nagyjából rendben lezajlanak majd a választások, a másikon meg nem.

A legrosszabb esetben országszerte káoszba fulladhat a szavazási procedúra, ez esetben Janukovics győztese lehet a dupla vagy semmi játszmának. Ez ebben a tiszta formában viszont aligha következhet be. A másik kedvező variáns az lehet Janukovicsnak, ha elindul a választásokon, és jól szerepel. Ez a jó akár egy kis mértékű választási győzelem is lehet. Persze minél tovább halogatja a döntést a kampányról, annál kisebb erre az esélye. És ha meg is kockáztatja a részvételt, és jól szerepel, az sem jelenthet már akkora hatalomkoncentrációt, mint amilyennel az elnöki ukáz előtt rendelkezett.

A narancsos tábor, úgy tűnik, végül két csoportban vág neki a választásoknak. Julija meg fog erősödni, a Nasa Ukrajinának pedig lesz esélye, hogy elérjen egy 5-8 százalékos tisztes eredményt. Látszik tehát máris, hogy rövid távon Timosenko a nagy nyertes, mert ő érte el a célt, amit annyira akart.

A nagy vesztes pedig Moroz, akinek az a sorsa, hogy ne kerüljön be a következő parlamentbe. Odáig meg azon múlik minden, Janukovics hogy dönt: a részvétel vagy a bojkott mellett. A megoldás kulcsa tehát mindenképp az ő kezében van, az idő azonban kevés. Volt már, hogy az ukrajnai meccsek bíróságokon dőltek el, azok azonban mostanra már annyira lejáratták magukat, hogy döntéseik nem lehetnek megfellebbezhetetlenek. Döntött már az utca is, pontosabban a Majdan. Azon most Janukovics emberei masíroznak betokozódva, mint egy idegen test. A narancsos tömegnek meg sem kell mozdulnia, a kék- fehérek körül vibráló ellenszenv így is egyértelműen jelzi, kié a főváros. Ukrajnából viszont egyre inkább kettő van, az államapparátus gyorsuló bomlása a fejétől pedig egyre veszélyesebbé teszi a helyzetet.

Sz. K. M.