A sonkacsontot elásták

Patkolt és festett tojások

2007. április 13., 10:00 , 326. szám

Húsvéti népszokásainkat, vallási hagyományainkat ismertető rendezvényt tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, melyet dr. Kész Margit főiskolai tanár, salánki néprajzkutató szervezett. A számos érdekességgel tarkított összejövetelen különösen a lányoknak érte meg részt venni, mivel sok hasznos praktikát tanulhattak az ünneppel kapcsolatban.

A megjelenteket Kész Margit köszöntötte, aki részletesen beszélt a húsvét előtti napokhoz és magához az ünnephez kapcsolódó református és katolikus szokásokról. Részletesen kitért a nagyanyáink idejében még szigorúan betartott ünnep előtti tilalmakra: pl. nagypénteken volt a legerősebb a böjti tilalom, tilos volt dolgozni is, sőt lányos házaknál még az udvarlás is tiltott volt. Hallhattunk a szentelt bor szerepéről a vallási szertartásokban és hagyományainkban: a régi szokásokat őrző katolikus családok a templomi szentelésből hazatérve ebből fogyasztanak elsőként. Az előadó érdekességként említette meg az Ugocsa megyei Csepét, ahol a bor mellett a hívek tojással is koccintottak, mivel a tojás az életet szimbolizálta.

Szó volt még az ünnep alatt fogyasztott ételekről és a hozzájuk fűződő hiedelmekről: pl. a szentelt pászkáról, melynek négy sarkát levágták és eltették a következő szentelésig, hogy védje a házat a betegségektől és más bajoktól; a sonkáról, melynek csontját nem volt szabad eldobni, s amit a krumpliföldbe ástak el a jó termés reményében. Látványos volt a hímestojás-bemutató, ahol többek között láthattak az érdeklődők fekete alapon festett erdélyi hímest, valamint kalocsai, salánki és patkolt tojást – érdekesség, hogy ez utóbbit férfiak készítik.

Mivel a rendezvényen többségben voltak a lányok, a jelen lévő fiúknak bőven akadt dolguk az ezt követő locsolkodás során. A magyar szakos hallgatók tánccal egybekötött népi énekeket, játékokat mutattak be, majd néhány hallgató sonkát és süteményeket szolgált fel. Végezetül az érdeklődők különböző fortélyokat leshettek el a salánki Zán Eleonórától, aki településén a népi tojásfestészet egyik mestere: a viaszolvasztást, a viasszal és hamuval való tojásfestést stb.

–halász–