Bohán atya: Döntsenek a képviselők
Mások tulajdonát továbbra se kívánd!
Terjedelmes cikkben foglalkozik a Beregszász című önkormányzati hetilap május 18-i száma a helyi római katolikus egyházközség ingatlanjainak hányattatott sorsával, megszólaltatva Tóth Gézát, a városi tanács jegyzőjét, mintegy reagálva a lapunkban Mások tulajdonát ne kívánd!címmel május 11-én e tárgyban megjelent írásra. Bohán Béla helyi plébános az alábbiakban az írással kapcsolatos észrevételeiről beszél.
- Mindenekelőtt a cikk afféle torzító megfogalmazásaival vitatkoznék, mint hogy például esetünkben az egyház "egykori" ingatlanjairól van szó. Tudomásom szerint tulajdonjogunkat senki nem semmisítette meg, s léteznek még maguk az ingatlanok is, tehát az egyház jelenlegi, valós tulajdonáról beszélhetünk. Nem világos éppen ezért az sem, a cikk felvezetőjében a szerző miért tesz kérdőjelet a tulajdon szó után, mintegy kétségbe vonva azt. Érthetetlen továbbá, miért nevezi Tóth úr helyrehozhatatlannak az előző, az ingatlanokat egyházunknak visszaadó önkormányzati döntést. Talán bizony az a tény, hogy az akkori tanács nem gondoskodott cserelakásról a szóban forgó ingatlanokban lakók számára, illetve hogy adott esetben nem tartotta be az éppen érvényes jogszabályokat, kétségbe vonja az egyház tulajdonjogát? A mások által elkövetett jogsértés miatt az egyháznak kell hátrányt szenvednie?
- Ön alkotmányos problémákat is felfedezni vélt az írásban.
- Érthetetlen számunkra a városi hatóságoknak az a mai napig bevett szóhasználata, hogy a római katolikus egyház ingatlanjaiban élő embereket alkotmányos jogaikban sértették meg azáltal, hogy nem állt módjukban privatizálni lakóhelyüket. Ha elővesszük az alkotmányt, abban utalást sem találunk arra, hogy a privatizáció alapvető alkotmányos joga volna bárkinek is. Utalás történik viszont az alaptörvényben a tulajdon sérthetetlenségére, amit azonban itt folyamatosan másodlagosként kezelnek. Egyetértünk azzal, hogy az előállt helyzetért nem a szóban forgó ingatlanokban lakó emberek a felelősek. Azzal azonban már nem, hogy a tanács a helyzetből adódó kötelezettségeket és hátrányokat az egyházra igyekszik hárítani.
- Mi lehet a megoldás?
- A cikk állításával ellentétben az egyházi ingatlanok városi tulajdonba vételéről nem a városi tanács, csupán a városi végrehajtó bizottság döntött. Fontosnak tartanánk pedig, hogy a kérdés a képviselők elé kerüljön, s azok a választóikkal szembeni felelősség tudatában szavazzanak arról, vajon megkérdőjelezhető-e egyházunknak az egykor törvénytelenül elvett tulajdonához való joga. Végezetül, valóban szép gesztus, hogy Tóth úr bejelenti, miszerint a város nem engedélyezi a szóban forgó lakások privatizációját, amíg az ügyben nem hoz döntést Ukrajna Legfelsőbb Bírósága. Sokat levon azonban az érzékeltetett jó szándék értékéből, hogy mi is megkaptuk a megyei gazdasági bíróság azon határozatát, amellyel az amúgy is megtiltja a lakások privatizációját mindaddig, amíg a bírósági eljárás véget nem ér...
hk
