Egyházi reform a liturgikus kultúrában

Az elmúlt hetek egyik felkapott témája a XVI. Benedek pápa által kezdeményezett reform, amely sajtóhírek szerint elsősorban a szentmise rendjét érinti. Lapunk előző számában mindenekelőtt a latin nyelvnek a szentmise rendjébe való visszatérésével foglalkoztunk, ezúttal pedig a reform egészének lényegéről kérdeztük Majnek Antalt, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspökét.

- Valóban lényeges változások várhatók a szentmise rendjében?

- A szentmise rendjében tulajdonképpen nem hozott változásokat a nemrég megjelent pápai enciklika; ellenkezőleg, inkább a liturgikus kultúrában akar rendet teremteni. Nyugat-Európában divatossá vált ugyanis, hogy önkényesen sok szubjektív elemet vezetnek be a szentmisében azzal az indoklással, hogy a szentmise ne unalmas, hanem inkább élményszerű legyen. A szent misztériumok ünneplése viszont igényli az összeszedettséget, és bár a pap ma már a szembemiséző oltárnál áll, imáját a nép nevében mégis az Úrhoz fordulva mondja.

- Akkor hát miben rejlik a változások lényege?

- Az Őszentsége által kibocsátott enciklika célja: megőrizni a szent misztériumok mélyebb megélését, és tisztázni a szentségekkel kapcsolatos félreértéseket és bizonytalanságokat. Ilyenek a szentmisén való tevékeny részvétel, az Eucharisztia iránti tisztelet, a vasárnap fontossága, a papi cölibátus megerősítése.

- Miként illeszkedik ezen intézkedések közé a latin nyelv megnövekedett szerepe?

- Valóban, a latin nyelv fontosságát is említi a dokumentum. Ez a passzus azonban nemcsak a többnyelvű vidékek közös szentmiséire vonatkozó rendelkezés, hanem egyházunknak ősi közös nyelvét is ápolni és megőrizni hivatott. Ennek a közös nyelvnek a használata segített egységben megmaradni a katolikus Egyháznak a nacionalizmus viharaiban is.

- Vajon mennyiben érintik ezek a változások egyházközségeink mindennapi vallásgyakorlatát, hagyományait?

- Amint már utaltam rá, ezek az instrukciók elsősorban nem a hívek számára születtek, hanem bizonyos, különösen a nyugat-európai papság körében tapasztalható újító törekvések tekintetében foglalnak állást, megvédendő a hagyományos liturgia konzervatív értékeit. Éppen ezért egyházunk hívei számára az életbe lépő változások gyakorlatilag nem lesznek érzékelhetők.

pszv