Génmódosított növények: nincsenek, mégis esszük őket?

2007. június 8., 10:00 , 334. szám

Hivatalosan Ukrajnában nem termelnek génmódosított növényeket, sajtóhírek szerint az élelmiszeripar mégis használja azokat, méghozzá egyre növekvő mennyiségben. Nyugat-Ukrajnában számos olyan háztáji kertet találhatunk, ahol a háziasszony büszkén mutogatja burgonyáját, amelynek közelébe se megy a krumplibogár. Egyes információk szerint Ukrajnában immár tíz éve termesztenek génmódosított cukorrépát és kukoricát, s ilyen az országban termelt szója mintegy fele is.

Az állam nem ad ki engedélyt ezen növények termesztésére, mivel az egészségre veszélyesnek tartja azokat, s így nincsenek is bejegyezve. Az elutasítás egyik fő oka, hogy hiányoznak a meggyőző tesztek, melyek igazolnák, hogy a szóban forgó növények nem ártalmasak az egészségre. Az illetékes hivatalnokok tartanak azoktól a feltevésektől, miszerint a génmódosított élelmiszerek fogyasztása különféle allergiákhoz, mérgezésekhez, az immunrendszer legyengüléséhez, a genetikai állomány módosulásához vezethet.

Ennek ellenére ma akár tudtunkon kívül is ehetünk a génmódosított termékekből, például a szója összetevője lehet az általunk fogyasztott kolbászféleségeknek és péksüteményeknek. Míg ugyanis az EU tagországaiban ma már kötelező tájékoztatni a vásárlót arról, hogy tartalmaz-e génmódosított összetevőt az adott termék, nálunk hasonló kötelezettséget egyelőre senki sem írt elő.

Egyesek ennél is nagyobb bajnak tartják, hogy napjainkban nem ellenőrzik kellő hatékonysággal, milyen vetőmagok kerülnek be az országba, mit vetnek a magántermelők földjeiken, hiszen nincs erre szakosodott, illetve megfelelő kapacitással rendelkező hivatal, a gazdálkodók pedig érthetően mindig a legolcsóbb, legkedvezményesebb áron megvásárolható vetőmagokat választják. Ráadásul a szóban forgó vetőanyagok egy jelentős hányada még mindig illegálisan, csempészáruként érkezik az országba.

Érdeklődésünkre a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal agrárgazdasági főosztályán megerősítették, hogy Kárpátalja nagygazdaságai egyelőre mentesek a génmódosított növényektől, ám éppen a fentebb vázoltak miatt nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy az egyes háztáji gazdaságokban vetettek már el a nem kívánt növényfajtákból.

Egyébként a honi jogszabályok ugyan nem engedélyezik, de konkrétan nem is tiltják a génmódosított növények termesztését, miután nem létezik olyan törvény, amely szabályozná felhasználásukat és terjedésüket. A biológiai biztonságot garantálni hivatott törvényen a parlament immár 2001 óta dolgozik, ám azt máig nem fogadták el. Pedig már megvoltak az első botrányok. Nagy visszhangot váltott ki például, amikor az Olaszországba exportált ukrán szójáról kiderült, hogy az génmódosított, holott az országot az ilyen növényektől mentes területnek tekintették. Egyes nem hivatalos adatok szerint Ukrajna ma vezető helyet foglal el Európában az úgynevezett biotechnológiai növények termesztésében, s tavaly mintegy 350 ezer hektáron vetettek génmódosított növényeket. Jó példa a dolgok állására, hogy amikor a kilencvenes években megjelentek Ukrajna több megyéjének kutatóállomásain az amerikai génmódosított vetőmagok, a hivatalok kiadták az utasítást a megsemmisítésükre, kiderült azonban, hogy időközben a vetőanyag "átvándorolt" a szomszédos családi gazdaságokba...

Sok kutató mindazonáltal nem tartja feltétlenül mulasztásnak, hogy máig nem született meg a szükséges szabályozás, hiszen - érvelésük szerint - nem tudjuk, valójában mivel szemben kellene védekeznünk. Szakértők felhívják a figyelmet például arra, hogy a génmódosított és a hagyományos növények kereszteződéséből olyan gyomnövények jönnek létre, amelyek ellenállók a gyomnövényirtó szerekkel szemben, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy ezeknek a fajtáknak a hozama sok esetben lényegesen magasabb a korábbiakénál.

Jelenlegi ismereteink szerint a vegyszerekkel kezelt burgonya a rövid távon megmutatkozó következmények tekintetében lényegesen ártalmasabb a génmódosítottnál, ám ennek oka talán csupán abban keresendő, hogy szinte semmit sem tudunk még a génmódosított termékeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról... (Kárpátalja/korespondent.net)