3500 kötet

Józan Lajos: Templom és könyvek

A huszti református gyülekezet lelkipásztoráról, Józan Lajos tiszteletesről már többször olvashattak lapunk olvasói. Kevesen tudják azonban, hogy több ezer kötetet számláló könyvtára van, melyet már több mint harminc éve gyűjt. Az alábbiakban ennek kapcsán kérdeztük a tiszteletest.

- Mikor kezdett el könyveket gyűjteni? Hánynál tart most?

- Pontosan nem tudom, de annyit igen, hogy 20 éves koromban már néhány tucat könyvem volt. A hozzám hasonló korú emberek, könyvszeretők többsége tudja, hogy abban az időben Kárpátalja bármely könyvesboltjában elég olcsón lehetett magyar nyelvű könyveket vásárolni. Kispénzű ember voltam akkoriban is - most is az vagyok -, de azért majd minden héten, hónapban jutott néhány rubel arra, hogy egy-egy könyvet vásároljak. 1978-ban a lelkészi tanfolyamra való jelentkezésem alkalmával és kezdő lelkész koromban is megfigyeltem, hogy majd minden református pap könyvespolca tele van könyvvel. Ez motivált, hogy én is intenzívebben elkezdjek könyveket gyűjteni. Mostanra összegyűlt 3500 kötet, ezen belül 1000-1200 teológiai témájú irodalom. A klasszikus könyvtárakhoz hasonlóan megtalálhatók itt a különböző években, korszakokban kiadott lexikonok - Révay, Pallas, Új idők lexikona, Tolnay világlexikon, Világirodalmi lexikon, valamint a legújabb idők lexikonai -, nagy magyar íróink, költőink munkái, pl. Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán összes kötetei, Arany János összes verse stb. Különösen büszke vagyok arra, hogy Jókai összes műveinek megvan a 110 kötetes díszkiadása.

- Melyik a legrégibb és a legújabb könyve? Hol szerzi be ezeket?

- Szakirodalom terén a legrégibb kötet egy 1788-ból származó bibliai értelmező könyv, profán irodalom esetében pedig egy 1796-ban kiadott mű, mely gróf Gvadányi József munkája. A legújabban vásárolt könyveim Munkács város történetéről szólnak. A már előbb említett bibliai értelmező könyvet egy idős, özvegy lelkésznétől, a Gvadányi-félét pedig egy másik lelkésztől kaptam ajándékba. Sok könyvet vásároltam Budapest és más anyaországi városok antikváriumaiban, de meg kell említenem, hogy tíz évvel ezelőtt még Ungvár, Munkács és Beregszász antikváriumaiban is igen jó könyveket lehetett vásárolni eléggé olcsó áron. Akkoriban sokan vándoroltak ki külföldre, s a többség nem vitte magával a könyveit, hanem régiségkereskedőknél, ún. ószereseknél értékesítették potom áron.

- Mitől függ egy antik könyv értéke?

- Először is a régiségétől. Ha 150-200 évet meghaladott egy könyv a kiadásától számítva, az már antiknak számít. A másik szempont pedig, ami értékessé tesz egy könyvet, ha minél kevesebb példány jelent meg belőle, különösen akkor, ha nem volt utánnyomása. Egy könyv, melyet minden 5 évben újból kiadtak - még ha 200 éves is -, sokkal értéktelenebb egy olyan könyvnél, melyet csak egyszer adtak ki. Ha valaki úgy gondolja, hogy nagyon régi könyv van a birtokában, mindenképpen érdemes szakemberrel megvizsgáltatnia. Először is azért, hogy megtudja, milyen idős a könyv. Másrészt pedig, mert a szakértő egyben fel is becsüli a könyv valódi értékét, s meglehet, míg a tulajdonos ezt megelőzően pl. 50 ezer forintért akarta azt eladni, a valóságban az a könyv akár 200 ezer forintot is ér.

- Hogyan látja, a piacon járva mostanában lehet igazán antik könyveket vásárolni?

- Általában nem nagy az esélye annak, hogy piacon sikerül értékes antik könyvekre bukkannunk. Persze lehetnek kivételek! Leginkább az antikváriumokat érdemes felkeresnie annak, aki szeretne régi könyveket találni. Ezeknek általában az ára is magas, egy-egy példány akár 100 ezer forintot vagy többet is érhet.

- Szokott-e könyvet ajándékozni, kölcsönözni?

- Természetesen szoktam könyvet ajándékozni, mert ahogy a mondás is tartja: "Jobb adni, mint kapni." Legutóbb kiválogattam kb. 150 kötetet, melyeket a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Könyvtárának szeretnék ajándékozni, ezzel is hozzájárulva a kárpátaljai magyar ifjúság neveléséhez. A könyvtáramat nem sajátítom ki magamnak, hanem szívesen dolgozhat a könyveimmel bárki. Igaz, nem nagyon szeretek könyvet kiadni a kezemből - még akkor sem, ha a szomszéd utcába viszik -, mert ez nem egy kölcsönkönyvtár.

- Sokan keresik fel a könyvtára kapcsán?

- Sok kárpátaljai magyar főiskolás és egyetemista felkeres olyan könyvek ügyében, melyek a megyei közkönyvtárakban nem találhatók meg, és ez örömmel tölt el. Külön örülök annak, hogy egyre több fiatalt érdekel Kárpátalja történelme. Rájöttek ugyanis arra, hogy az eddig megjelent munkák egyrészt hibásak vagy elévültek, másrészt hogy a történelmi eseményeket ma már másképp kell szemlélni.

- Az igazi vagy az elektronikus könyvtár a jobb?

- Véleményem szerint az igazi, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a mai technikát is fel lehet nemes célra - jelen esetben a művelődésre - használni. Egy téma elsajátításában az elektronikus könyvtár éppúgy segíthet, mintha kezünkbe fognánk egy könyvet.

- Mindegyik könyv a kedvencem. Ha bármelyiktől meg kellene válnom, nagyon fájó szívvel tenném meg. De egyetlen könyvtől soha nem válnék meg: a Bibliától. Egyszer hallottam valakitől egy idézetet: "Egyetlen könyv - a Biblia - ha megmarad, az egy egész könyvtár." Teljesen egyetértek vele.

- Szokott-e könyvet restaurálni?

- Néha előfordult, hogy kissé rossz állapotban jutottam könyvhöz. Ezeket aztán általában a szabadidőmben megjavítgattam, a széthullott lapokat összekötöttem, megragasztottam.

- A könyvekbe néha előző gazdáik beleírnak, bejegyzést tesznek. Sikerült így valami érdekesre bukkannia?

- Mindig odafigyelek arra, mi van a lapokra bejegyezve, mert ebből következtetni tudok az adott korszakban és az előző tulajdonos életében történt eseményekre, az illető jellemére. Az egyik lelkipásztor pl. amikor megházasodott, ajándékba adott a feleségének egy imádságos könyvet. Ez később az én tulajdonomba került. A könyv egyik előlapjára be volt jegyezve:1938 - Az első közös karácsonyunk emlékére. Ez már önmagában is szép gondolat, de az évszám ki volt hangsúlyozva. Ennek véleményem szerint azért tulajdonított nagy jelentőséget a tiszteletes, mert ez volt az az év, amikor Kárpátalját visszacsatolták az anyaországhoz.

Fischer Zsolt