Lesz vízerőmű a Tiszán?

Gazdaság

Vízerőművek épülhetnek a Tiszán. Még egy kapavágás sem történt, de az ukrán sajtó máris azt boncolgatja, hogy kinek és miért volna jó, ha megépülnének.

Viktor Juscsenko államfő minapi budapesti látogatásának egyik központi témája volt az energetika. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részéről elhangzott: Magyarország érdeklődését fejezte ki húsz megawattnál kisebb kapacitású vízi erőművek építése iránt a Felső-Tisza vidékén. Korábban többször is szóba került már a tiszai erőművek építésének lehetősége, ám a gyakorlatban semmi sem történt. Ezúttal az ukrán sajtó azonnal felkapta fejét a hírre, ami annak a jele lehet, hogy mégiscsak készülőben van valami. Több lap is úgy véli, hogy éppen a vízi erőművek közös megépítéséről elért megállapodás tekinthető a budapesti találkozó fő eredményének.

A Glavred című jól értesült internetes kiadvány például úgy tudja, hogy az erőművek egyik fele a folyó ukrajnai szakaszán, a fennmaradó pedig a határ túloldalán épülne fel. Az elképzelések szerint Kárpátalján öt vízi erőművet építenének fel 220 megawatt összteljesítménnyel, s a projekt ukrajnai részének megvalósítása előreláthatóan mintegy 500 millió dolláros befektetést igényel. A magyar oldalon megvalósuló erőműsor teljesítménye körülbelül megegyezik majd az ukrajnaiéval.

Ukrajna számára a 220 megawatt plusz villamos energia nem jelent számottevő mennyiséget. Annál is inkább, mivel a burstinói energetikai rendszerben, amelyhez a tervezett erőművek tartoznának, s amely a Nyugat-Európába irányuló energiaexportot bonyolítja, már jelenleg is fölös energiamennyiség termelődik. De a két ország érdekeltsége a projekt kivitelezésében nem csupán energetikai kérdésekkel magyarázható. A tervek szerint a vízierőmű-rendszer megvalósítása segítene kezelni a tiszai árvizek évről évre visszatérő problémáját is Kárpátalján, valamint a szomszédos magyarországi területeken.

Az elképzelések fontos része, hogy a projekt megvalósításába magánbefektetőket is bevonnának, s megfigyelők felhívják a figyelmet a tőkebevonás tervezett mechanizmusának sajátosságaira. A tüzelőanyag és energetikai minisztérium javaslata szerint a kiadásokat két részre osztanák. A projekt legköltségesebb részét - a gátak és duzzasztók megépítését -, ami mintegy 350 millió dollárt tenne ki Kárpátalján, a költségvetés vállalná magára. A legjövedelmezőbb részt, azaz a tulajdonképpeni energiatermelő egységeket építené a befektető, akinek ez mintegy 150 millió dollárjába kerülne a Kommerszant értesülése szerint. Értelemszerűen ugyancsak a befektetőt illetné a megtermelt villamos energia eladásából származó nyereség 100 százaléka. Az állam ebben a konstrukcióban elvesztené a rendelkezés jogát a megtermelt energiamennyiség felett - állítja a tekintélyes gazdasági napilap. Egy minisztériumi szakértő szerint, amennyiben az állam magára vállalja a duzzasztók megépítését, az itt megtermelt villamos energia ára feleannyiba kerülne, mint jelenleg Ukrajnában.

Ugyancsak figyelemre méltó eleme a készülő projektnek, hogy a duzzasztók megépítésének következtében óhatatlanul víz alá kerülnek bizonyos földterületek. A Glavred egy magát megnevezni nem kívánó forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Kárpátalján mintegy 12 ezer hektár föld kerülne víz alá, míg Magyarországon megközelítőleg 30 ezer hektár. Jelentős mezőgazdasági hasznosításra alkalmas terület veszne el örökre, ami elsősorban Kárpátalja érintett régiója számára jelenthet érzékeny veszteséget, ahol amúgy is kevés a megművelhető föld. Sajtóhírek szerint a felek Budapesten részletesen egyeztették a tervezet valamennyi részletét, így nincs akadálya annak, hogy megkezdődjék a kivitelezés, ami szakértők szerint mintegy 2-3 évet venne igénybe.

Arra vonatkozóan, hogy ki lehet az erőműépítésben érdekelt magánbefektető, egyelőre semmi sem tudható biztosan. A Kommerszant az erőművek építésével foglalkozó Ukrhidroenergo állami vállalatra hivatkozva azt írja, hogy a magyar System Consulting Rt. és az ukrán Indusztrialynij Szojuz Donbassza (ISD) alkotta konzorcium lehet a legesélyesebb jelölt. A System Consulting sajtószolgálatánál megerősítették a lapnak, hogy vizsgálják a tiszai erőműépítésben való részvétel lehetőségét, az ISD részéről viszont úgy nyilatkozott egy illetékes, hogy nincsenek terveik ezzel kapcsolatban. Mint emlékezetes, korábban a System Consulting hőerőmű megépítését tervezte Kárpátalján, ám később területkiutalási és egyéb problémák miatt letett erről az elképzelésről.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a System Consulting, Kapolyi László vezető MSZP-s politikus, országgyűlési képviselő tulajdona, akkor kötött igen kedvező szerződést az ukrán villamos energia magyarországi importjára, amikor Vitalij Hajduk, az ISD társtulajdonosa volt az energetikai szektort felügyelő miniszterelnök-helyettes Kijevben. A System Consulting által szállított, a piaci árnál lényegesen olcsóbb villamos energia egyik fő magyarországi fogyasztója az ISD tulajdonában lévő Dunaferr Rt.

Talán a fenti összefüggéseknek tudható be, hogy megfogalmazódnak olyan elképzelések is, miszerint a szóban forgó befektetők frissen támadt érdeklődése a vízerőművek építése iránt annak belátásából fakad, hogy az ukrán félnek előbb-utóbb mindenképpen felül kell majd vizsgálnia a jelenlegi villamosenergia-export terén érvényes rendkívül alacsony árakat, ami ugyancsak felértékelheti a földgázzal nyertnél szintén lényegesen olcsóbb vízi energiát.

hk