Tarlóégetés

Füstbe borultak a mezők

2007. augusztus 3., 10:00, 342. szám

Az elhúzódó kánikula vidékünkön is az aljnövényzet óriási mértékű kiszáradásához vezetett. A szárazság, a meleg pedig egyenesen arányos a tűzveszéllyel. Ennek kapcsán a legnagyobb veszélyt a tarlóégetések jelentik, melyekre sajnos bőven volt példa megyénkben.

A tarlóégetéssel kapcsolatban Csizmár Bélával, a Beregszászi Járási Tanács elnökével és Mackó Istvánnal, az Ungvári Járási Tanács elnökhelyettesével beszélgettünk.

Csizmár Béla: Azt lehet mondani, hogy idén az időjárás szélsőséges: a nagyon nagy forróság, szárazság szinte maximálisan kiszárította az aljnövényzetet, ami különösen nagy veszélyt jelent tűzgyújtás - tarlóégetés - esetén. A legtöbb ilyen esetet a kisebb parcellákon gazdálkodók okozzák, amikor nem gyűjtik össze az elszáradt, a szántást akadályozó növényzetet. A legegyszerűbb módszert választják: a tűzgyújtást. Ez veszélyes megoldás, mert a tűz gyorsan terjed és olykor nemcsak a száraz avar, szalma kap lángra, hanem minden, ami az útjába kerül. Járásunkban is voltak erre példák. Közülük az egyik eset Nagyborzsován halálesettel végződött, amikor is egy 55 és egy 65 éves férfi vált a tarlótűz áldozatává.

Mackó István: Az Ungvári járásban nem jellemző a tarlóégetés. Ebben szerepet játszik az, hogy a járási közigazgatási hivatal és a tűzoltóság rendeletekkel tiltja ennek végzését. A járás külön figyelmet szentel annak, hogy a polgármesterek is tájékoztassák a lakosságot. A községi tanácsi hivatalokban kifüggesztették a tarlóégetés tiltásáról szóló rendeleteket, aminek érezhető a visszatartó hatása. Ennek ellenére természetesen vannak olyan kisebb földtulajdonosok, akik felgyújtják a száraz növényzetet. Az elkövetőkre a tűzoltóság által megszabott pénzbüntetést rónak ki.

Csizmár Béla: A száraz növényzet önkényes felperzselése szabálysértésnek minősül. Sokkal nagyobb a súlya, ha az égetés természetvédelmi területen történik. A járási közigazgatási hivatal a mezőgazdasági osztály keretén belül figyelmezteti a nagyobb területen gabonatermesztéssel foglalkozó cégeket és vállalkozókat a tűzvédelmi szabályok betartására. A településeken a tanácselnököknek kell ezt a felvilágosító munkát megtenni. Amennyiben az adott személyek informálva voltak és tűzgyújtás következtében nagyobb károkat okoztak, ez már a meglévő utasítás megszegését jelenti és a vétség elkövetéséért pénzbüntetés szabható ki, melynek maximális nagysága 1000 hrivnya.

- Hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket?

Mackó István: El kell mondani az embereknek, hogy a tarlóégetés nagyon sok szempontból káros: veszélyezteti a környezetet, elpusztítja a környező növény- és állatvilágot. Téves sokak elgondolása, hogy az elégett aljnövényzet növeli a talaj tápértékét. Ennek az ellenkezője az igaz. A tűz éppen a talaj tápanyagokban legdúsabb felső rétegét perzseli fel, elpusztítva ezzel az értékes tápanyagokat, s emellett a humuszban lévő élőlények is megsemmisülnek. Vagyis a mezők felperzselése gazdasági szempontból is káros.

Csizmár Béla: Megoldás lenne a szalma eltüntetésére az, ha azt összeszednék vagy a kombájnokra ún. szecskázót szerelnének, mely összeaprítja és szétszórja a szalmát a földre, melyet majd be lehet tárcsázni. De ez plusz költséget jelent, ezenkívül kombájnjaink többsége már elavult, és nem is teszik lehetővé az ilyen szecskázó felszerelését.

-halász-