Óriási siker a Munkácsy-kiállítás
A kárpátaljai művészetkedvelő közönség és a turisták körében egyaránt igen népszerű a Munkácsy Mihály életét és munkásságát bemutató kiállítás, mely a nyáron látványosan megújult munkácsi várban tekinthető meg.
A Viktor Juscsenko ukrán elnök és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő által július 27-én közösen megnyitott tárlat anyagát a Pákh Imre munkácsi származású, jelenleg New Yorkban élő magyar üzletember tulajdonát képező 27 Munkácsy-alkotás, a festőnek a Magyar Nemzeti Galéria által őrzött 20 képe és a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő vázlat alkotják. Ugyanitt látható továbbá a művész több személyes tárgya, s kiállítottak egy sor, Munkácsy Mihály életéhez kapcsolódó dokumentumot is, melyeket a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum bocsátott a szervezők rendelkezésére.
A látogatók elé táruló anyag a művész 1865 és 1892 közötti munkásságából kínál egy igen tekintélyes metszetet. Láthatjuk például az első nagy nemzetközi sikert arató alkotást, az Ásító inast (1869), s megtekinthető a szintén ismert Siralomházhoz készített több vázlat is. Ízelítőt kaphatunk a Munkácsynak különösen munkássága első szakaszára jellemző, a magyar népi élet ihletette alkotásaiból, mint amilyen például a Falusi felolvasás (1865).
Megjelennek az európai, párizsi ihletésű alkotások is, mindenekelőtt az úgynevezett szalonképek. A szobabelsőben játszódó jelenetek, amelyek elsősorban a tehetősebb társadalmi rétegek életének egy-egy jellemző mozzanatát tárják elénk, legfőbbképpen a korszellem és a kereslet hatására születtek. Mindazonáltal például a Két család a szalonban (1882) vagy az Apa születésnapja (1882) kompozíciójában és kivitelezésében is felmutatja mindazt, ami Munkácsyt a kor egyik legnépszerűbb alkotójává tette.
Ízelítőt kaphattunk Munkácsy tájképfestészetéből is. Az olyan alkotások, mint például a Séta az erdőben (1880) nagyszerűen érzékeltetik azt a könnyedséget, amellyel a festő a lomb között átszűrődő fény játékát ábrázolni tudta.
A kiállítás anyaga ugyanakkor kellően hangsúlyozza Munkácsy legnagyobb erősségét, az emberábrázolást, s betekintést enged abba is, hogyan születtek nagyalakú, vallásos tematikájú képei. A Krisztus Pilátus előtt (1881) vagy a Golgota (1883) redukciói, s a művekhez készült számtalan vázlat, fotótanulmány folyamatában mutatják be a nagyszabású alkotások születését.
Megkapó a kiállításnak az a része, amely Munkácsy Mihály meredeken felfelé ívelő pályáját hivatott elénk tárni. A sváb származású ifjú Lieb Mihály szegénységi bizonyítványa és a festőóriás hatalmas párizsi műtermének pompája közötti szakadékot több tucatnyi személyes tárgy, dokumentum és fotó igyekszik kitölteni. Különösen érdekesek és értékesek lehetnek a helyi közönség számára azok a relikviák, amelyek Munkácsy és szülővárosa kapcsolatát hivatottak illusztrálni, mint amilyen például a Munkács által jeles szülöttjének adományozott ezüst babérkoszorú másolata.
Érdemes külön szólni a tárlatszervezésről. A kiállításra váltandó jegy tízhrivnyás ára, amely magában foglalja a vármúzeum területére szóló belépő díját is, viszonyaink közepette is igen méltányosnak mondható. Méltánylandó továbbá, hogy a gyerekek számára féláron váltható belépő. Igen kedvező a látogatók számára, hogy a tárlat közép-európai idő szerint 8.30 és 17 óra között tekinthető meg, méghozzá ebédszünet és szünnapok nélkül, egészen az október 14-re tervezett tárlatzárásig. Tapasztalataink alapján azt tanácsolhatjuk olvasóinknak, hogy akik az elhúzódó és meglehetősen zajos turistaszezon ellenére is viszonylagos nyugalomban szeretnék élvezni a műalkotásokat, lehetőség szerint hétköznapokon, közvetlenül nyitás után keressék fel a kiállítást.
Elismerésre méltó az igyekezet, melynek köszönhetően a felsővár ez alkalomra kitatarozott termei a megye legmodernebb kiállítóhelyévé váltak. Reméljük, hogy a múzeumnak a Munkácsy-kiállítás bezárását követően is sikerül majd fenntartania a hely színvonalát, s újabb nagyszerű kiállításokat csábítani oda.
hk
